MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.
120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.
Vállalataink, szövetkezeteink az eltelt 6 év során komoly erőfeszítése ket tettek a munkahelyi körülmények .javítása. - a szociális és egészség ügyi ellátás bővítése, s a munkavédelmi feladato k eredményesebb ellátásaTterületénT A szociális beruházásokat vizsgálva a legjelentősebb ráforditás az építőiparban valósult meg. kiemelhető még az élelmiszeripar- és a vendéglátás, s folyamatosan emelkedő szintet képvisel a gépipar ilyen célú beruházásainak összege. A könnyűipar és a szolgáltatás területén az 1980-as évben kiemelkedően magas volt a szociális beruházásokra forditott összeg, ugyanez mondható el az élelmiszeripar 1982. évi beruházásainál is. A nehéziparban történt a legkisebb előrelépés a szociális beruházások területen. Gondként jelentkezik a kereskedelemben a szolgáltatás egyes egységeiben a régi, elavult, s ezért felujitásra, bővitésre szoruló egységek munkaés szociális körülményeiben tapasztalható hiányosság, /eszközök hiányában még sokáig megoldatlan marad/.A.sz. melléklet/ A megfelelő szociális létesitményekkel való ellátottság hiánya, a rossz munkakörülmények elsősorban a kisebb üzemeknél jelentkeznek, ezt viszont magasabb jövedelmekkel tudjak ellensúlyozni. A munkavédelmi célokra fordított összegek ágazati vizsgálata mutatja, hogy e területen a gépipar egységei tették a legtöbbet, ezt követi az élelmiszeripar, a mező- es erdőgazdaság. Az e célra felhasznált összegek, nagyságrendje a könnyűipar- és a vendéglátóipar területén a legkevesebb. A munkakörülmények és a munkavédelem sokirányú fejlesztése, a jelentős anyagi ráfordítások ellenére 1976-hoz képest csak 3 #-kal csökkent a balesetek száma, azonban a kiesett munkanapok száma azzal ellentétes tendenciát mutatva 13 #-kal nőtt. /tehát a balesetek súlyosabbak voltak/ A balesetek és kiesett munkanapok szempontjából a könnyűipar és a vendéglátás mutatói rosszak, talán összefüggés kereshető a munkavédelmi költ-^ ségek alacsony szintje és a balesetek, valamint a kiesett munkanapok számának növekedése között. Probléma, hogy ágazatonként eltérő fontosságot tulajdonítanak a munkavédeTemnek. nem' kezelik a termelés és a gazdálkcP dás szerves részeként , s csak a nagyobb üzemekre jellemző a tervszerű, felvilágosító munka. Továbbra sem megoldott a nehéz fizikai munka kivant szintű gépesítése, ezt egyértelműen igazolja a segédmunkások iránti magas igény városi szinten. A már megtett munkavédelmi intézkedések hatékonyságának növelése érdekében a munkafegyelem javítására, és a munkahelyi ellenőrzések /biztonsági intézkedések betartása/ folyamatossá tételére lenne szükség. 4. A munkásosztály helyzetének elemzése kapcsán -mint ahogy erre az irányító pártszerveink határozatai is kitérnek - kiemelten, súlyának meg felelően kell kezelnünk a munkásnők és az ifjúmunkások munka- és élet körülményeit, a vezetővé válás és a beilleszkedés, a pályakezdés ered- ménye it, gondjait. A városban foglalkoztatott nődolgozók 42 #-a fizikai munkás. A társadalmilag szervezett tevékenység rendszerébe való bekapcsolódásuk legfőbb mutatója szakképzettségük jellege, színvonala.
