MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.

120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.

Az egészségügyi és szociális ellátottság helyzete az alapellátást figyelembe véve megfelelő. A munkahelyi egészségügyi ellátás örvendetesen bővült a varos területén a vizsgált időszak alatt. Szinte valamennyi nagyszámú munkást foglalkoztató gazdasági egység rendelkezik üzemorvosi rendelővel és üzemorvossal. A gyárakban-üzemekben dolgozó munkásokat 43 üzemorvosi rendelő szolgálja. Az elmúlt években jelentős változást hozott az uj megyei kórház építése, rekonstrukciója és az integráció bevezetése. Az eddigiek eredményeként jelenleg a kórházi ágyak száma 1627 ágy. Az V. ötéves tervidőszakban átadásra került az uj megyei rendelőintézet, melynek éves betegforgalma 900 ezer fő. A bölcsödéi ellátás helyzete városunkban országos összehasonlításban is kedvező, bár ehhez hozzájárult az alacsony születési arányszám is. óvodai ellátás tekintetében szűkösebb a helyzet, 100 férőhelyre 124,8 fő gyermek jut, de már 1980-tól minden 5 eves gyermeket felvettek az óvodába, 1982-ben pedig igényjogosult elutasított felvételi kérelem egyáltalában nem volt. Ezt az elmúlt években a lakásokból kialakított 750 szükségóvodai férőhellyel lehetett elérni. A napközi otthoni ellátottság helyzetére az egyre javuló tendencia jellemző. A felvételek során elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei részesültek előnyben, közöttük is a hátrányos és veszélyeztetett környezetben élő gyerekek. A városi munkásság bérszínvonala /részletes adatok a 3* sz. táblázatban találhatók/ az utóbbi hat évben átlagban 48,6 ff-kal nőtt, ez 8.1 #-os évi átlagos növekedésnek felel meg. Ugyanakkor ebben az időszakban a fogyasztói árak éves átlagban 7.6 #-kal nőttek. Az átlagos növekedéstől jelentősen csak az építőipari ágazat és a kereskedelem marad el. Az effektív értéket tekintve a kereskedelem lemaradása a kritikusabb - hasonlóan a vendéglátáshoz és a könnyűipari ágazathoz -, ahol városi szinten is a legalacsonyabb, havi 3200 Ft körüli keresetek miatt a pálya vonzása az utóbbi években csökkent. A munkásság bérszínvonala nagyobb ütemben nőtt, mint a nem fizikai területen dolgozóké. Az utóbbi években jelentősen bővült a teljesítmény szerinti bérezésbe bevont munkakörök száma, /ágazattól függően 50-75 #-kal/ Emellett azonban még mindig nem élnek megfelelően egységeink a dif ferenciált bérezés lehetősegeivel. Az életszínvonal szintentartására vonatkozó központi célkitűzést több helyen ugy értelmezték, hogy a fogyasztói árak emelkedését bérfejlesztéssel szükséges kiegyenlíteni. A differenciálásra fordítható összeget csökkentette az elmúlt években az országos szakmai bértáblázat minimum-előírásaira való kötelező ráállás is. A bérjövedelmek növekedésében 1982. évtől uj tényező a különböző uj gazdálkodási formákban való részvétel. A kisiparosokat, kiskereskedőket nem számítva, a különböző gazdasági munkaközösségekben, szakcsoportokban, szerződéses üzemeltetésben résztvevő munkások száma városunkban 571 fő. Ez 2,3 #-a az össz-munkásságnak. Az itt szerzett jövedelmek, a munkásságon belül az eddigieknél nagyobb differenciálódást indíthatnak meg.