MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.
120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.
2. A dolgozók munkásosztályhoz való tartozásának tudata elsősorban abban merhető le, hogy döntő többségükben magukénak érzik a vállalat, üzem, gazdasági egység, szélesebb értelemben a társadalom gondjait, problémáit. A Központi Bizottsági határozat megjelenése óta a dolgozók széles rétegei megismerték es elfogadták a határozat munkásosztályhoz tartozással kapcsolatos elvi állásfoglalását és összességében helyes megvalósitását. A határozat elvi kritériumaival kapcsolatosan gond nem merült fel. A gyakorlatban azonban több esetben feszültséggel találkozunk. Azok a szellemi dolgozók, akik 194-5. óta nevelkedtek fel munkásvagy paraszti családban, egyes esetekben hátrányos megkülönböztetést éreztek. így pl. 1982. el6tt a lakáselosztásban. Elsősorban az ipari területeken jelentkezik a jelenlegi kategorizálás változtatásának igénye, különösen a munkásból lett vezetők helyzetével kapcsolatosan, de a műszaki értelmiség munkásosztályhoz való egyre szorosabb kapcsolódása miatt is. A politikai értelemben vett hovatartozás kritériuma az, hogy a dolgozó eredeti foglalkozása mi volt. Emiatt a fiatal értelmiség egy része szivesen vállalta, sőt kérte fizikai állományba való sorolását, hogy kedvezőbb elbírálásban részesüljön pl. a lakáselosztásnál. Az elmúlt években több fiatal műszaki szakember kérte átirányítását fizikai munkakörbe, elsősorban a magasabb bér és egyéb kedvezmények miatt. /pl. építőiparban/ Ugyanakkor középvezetői, illetve műszaki beosztásokba jó képességű szakmunkásokat^nehezen lehet kiemelni. Számukra jelenleg nem vonzóak a vezetői pályák, elsősorban az anyagi, erkölcsi elismerés nem kielégitő volta miatt, de nem utolsósorban szociális meggondolások és egyes társadalmi csoportokra eltérő támogatások miatt. Általánosítható az a tapasztalat, miszerint a szintén munkásosztályhoz tartozó közvetlen termelésirányítók /művezetők, csoportvezetők/ nagyobb^felelősségük ellenére anyagilag kevésbé vannak megbecsülve. A vezetővé válás, a vezetői szerep vállalása inkább elhivatottságból, szakmaszeretetből fakad, mintsem egzisztenciális megfontolásokból. A fizikai dolgozók többsége azonban nem kivan vezető beosztást betölteni. Egyes területeken az utóbbi időben zavart okoz az, hogy a munkások szakterületük mérsékeltebb társadalmi elismerését érzékelik. Ennek következtében egyre kevesebb fiatal jelentkezik, vagy alig van érdeklődés egyes szakmák iránt. Néhány esetben - az alacsonyabb követelmény, leterhelés melletti magasabb jövedelemszerzés reményében - tapasztalható nem számottevő mértékű elvándorlás a nagyüzemi munkások köréből. 3. A munkások életszínvonala a vizsgált időszakban városunkban is - az országos és megyei helyzethez hasonlóan - javult. A régi, korszerűtlen üzemeink átépültek, újjászülettek t ahol a termelésnek és szociális ellátottságnak is korszerű lehetőségei, formái alakultak ki. Nőtt a lakosság - ezen belül a munkásság - használatában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya és az elfogyasztott javak mennyisége. Nem kielégítő azonban a fogyasztási szerkezet változásának iránya. Magasnak tartjuk az élvezeti cikkek fogyasztására költött jövedelemhányadot.