MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.

112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.

A Reves megyei Tanáosi Építőipari Vállalat termelási értéke jelentősen meghaladja, a tervezettet, A lakásépítési tevékenység a tervidőszak második falában mérséklődött. Öt év alatt a vállalat 1757 db lakást adott át. Az építés-szerelési tevékenyságét évről-évre növekvő részaránnyal megyén kívül realizálta a vállalat, mig 1976-ban a termelési érték 8,8 £-át tette ki. addig 1980-ban már 35,9 #-át. A vállalat nyereségvolumene 1979-ig dinamikusan növekedett, 3.9?0-ban a jövedelmezőség színvonala az 1979. évi szint 35 ára mérséklődött, A vállalatnál az ismert módon kialakult helyzet, valamint a hatékonyság növekedéssel alá nem támasztott bér, illetve keres?-tfojlesztás adóterhei és a fejlesztési alapot terhelő jelentős köteleBett*é*;ek miatt a vállalat 1980-ban alaphiánnyal zárt. Az Egri Közúti Épitő Vállalatnak az V. ötéves tervben növekedett részvétele a városi feladatok megvalósításában /25, sz, ut átvezető szakasza/, A termelés felfutásának dinamikája ősökként. Az aszfalttermelés a fizetőképes kereslet csökkenése miatt 1980-ban az 1975, évi termelési szintet megközelítőre csökkent. Ennek ellenére a vállalat termelési tervét túlteljesítette, jövedelmezőségi szintje elmaradt a tervezettől, A beszámolási időszakban egyesült két építőipari szövetkezetünk. A fúzió profilváltozást is eredményezett, a termelést a felújítási-, épületkárbantartáai munkák képezik, A profilnak megfelelő, Javuló teohnikai felszereltséggel, évi közel 70 milliós értékben járul hozzá az egyre növekvő felújítási igények kielégítéséhez. Néhány kivételtől eltekintve /Tanácsi Épitők, Ingatlankezelő Vállalat/ jellemző volt, hogy az építőipari szervezetek termelési feladataikat a tervezettől alacsonyabb létszámmal oldották meg. Súlyosbítja gondjaikat, hogy a szakmai struktúra nem felel meg az alkalmazott technológiának, építési igényeknek. A vállalatokon belül kevés kezdeményezés történt a képzés, átképzés rugalmas szervezésére. Általános jelenség, hogy a termelés felfutását jelentősen maghaladja a bárfejlesztés mértéke. Nincs összhangban a bérfejlesztés, a teljesítmény és a hatékonyság növekedésének mértékével. Jelentős hiányossága az építőiparnak, hogy nem javult a minőaág színvonala, változatlanul hosszú az átfutási idő. Több beruházást kezdenek meg, mint amennyit határidőre képesek befejezni. Még mindig jellemző az év végi átadáaok éa az áthúzódó beruházások nagy száma. Nem javult számottevően a szervezettség, a munkafegyelem. Az építőipari azervezetak együttműködésében a társaság megalakulása határozott előrelépést még ez ideig nem eredményezett.