MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.

112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.

A személy- ás áruazállitáa teljesítményének őt éves növekedess elismerésre méltó. A VOLÁN k, sz. Vállalata 1980. évben több mint 21 millió utassal többet szállított, mint 1975-ben. Az áruazállitáa teljesítménynövekedése a tervidőszakban 46 százalékos, A vállalat gazdálkodása jól igazodott a közgazdasági környezet fokozódó köve telményeihe z, Eger vasútállomás és csomópont az áruszállítással kapcsolatos rövekvő — időszakonként kampányszerűen jelentkező — igényeknek n*>m tudott maradéktalanul eleget tenni. Ennek egyik oka az állandósult munkaerő* hiány volt, A vasúti személyforgalom teljesítménye tovább a és ezzel együtt az utazási feltételek tovább javultak. Korszerűsitették az Eger-Füzesabony vasutvonalat és sor került az aj rendező pályaudvar megépítésére. A menetrend betartása a MÁV tevékenységének továbbra is kritikus pontja maradt, A közlekedés, hírközlés területén a városban két jelentős beruházás valósult meg. A 25, sz, főközlekedési ut egri átkelési szakasza első ütemének uj nyomvonalra helyezése, valamint az uj távbeszélőközpont létrehozása, /A kapacitásbővítést a 2, sz, melléklet mutatja be,/ A belváros átmenő forgalomtól való mentesítése után 1981, június 1-el sor kerülhet a sétáló belváros kialakítására, amellyel a műemlékileg védett városmagot óvjuk a fokozott igénybevételtől, A városi tömegközlekedés viszonylataiban nem bővült, viszont a járatsűrűségben minőségi változás következett be, amely az utasforgalom gyorsabb lebonyolitáaát eredményezte. A mező- és erdőgazdasághoz tartozó három gazdasági egység a tervidőszakban fokozatosan javuló gazdálkodást folytatott. A MEFAG termelési értéke 71,6 %-kal nőtt ik %-os létszámcsökkenés mellett. A kieső munkaerőt nemosak pótolta, hanem a termelés szinvonalat jelentősen növelte a közel fél milliárd forint értékű beruházás megvalósítása. Ezek közül legjelentősebbek az apriték termelő gépsor beállítása és a felnémeti fürészüzem rekonstrukciója. Az Egri Csillagok Tsz termelésének tervezett növelését akadályozta az évente ismétlődő súlyos jégverés. A tervezett 16 % helyett az összes termelési érték 7,1 £-kal emelkedett. /Az 55 millió Ft-os Állami Biztositói kártérítéssel korrigálva a termelési érték növekedés ló,7 %./ Jelentős előrelépés történt a parlagterületek felszámolásában. A műveletlen terület 1976-ban 9^7 hektárt tett ki, ami 1980. évben 127 hektárra ősökként. A tervidőszakban a 96 hektáros nagyüzemi szőlőtelepítés! előirányzattal szemben 185 ha korazerü, az egri történelmi borvidék adottságainak megfefelő, nagyhozamu kékszőlő fajtákat telepitettek. Ezzel párhuzamosan a termő szőlőkben jelentős terméshozam növekedést értek el. A jégverés ellenére az átlagtermés az 1971-1975. évi 5*»-ó5 q/ha-ról 1976-1980. években 73-96 q/ha-ra emelkedett, A korábban ráfizetéses állattenyésztés a tervidőszak végére jövedelmezővé vált.