MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.

112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.

A tervidőszak második falábáé a kedvezőtlenebb ártákesitásl lehetőségek hatására tapasztalható volt a termelési szerkezet, a gyártmányösszetétel korszerűsítésének Igénye, Eredményes volt az erre Irányuló tevékenység a Pinomszerelványgyárban, a Caepel Autógyár 3. sz, Gyáregységében , az AGRIA Bútorgyárban, a Borkombinátnál és a MEZŐ GEP—né1, A termelési és termékszerkezet változásának üteme azonban még a legtöbb egységnél lassú, elmarad a követelményekt£*.„ A tervidőszak folyamán dinamikusan nőtt az ipari vállalatok, szövetkezetek exportja. Európa szinte minden ország'-.be eljutott . -Ilye ÍJ Egerben készült áru. Az export piacra történő értékesítés nz összipari termelésnek 18,8 #-át teszi ki. A tőkés piaora való kivitel az össz-terme lésnek 6,1 %-n. A legjelentősebb a gépipari ágazat exportja, mely az össz-kivitelnek 75 %—át adja. Elmarad a lehetőségektől az élelmiszeripari ágazat, A tervidőszak első éveiben az export gazdaságossága sok terméknél nem volt kielégítő. Az időszak végére azonban a következetes piaoi és ármunka , valamint a termék minőségát javitó intézkedések eredményeként pozitív előrelépés történt, /Finomszerelvénygyár, BUBTV, MEZŐGÉP, Ruhaipari Szövetkezet/ A vállalati eredmények évenként, ágazatonként éa egységenként nagy szóródást mutatnak. Az eredmények az időszak első három évében gyorsan nőttek, 1979-ben a növekedés mérséklődött, illetve néhány helyen stagnált, 1980-ban a növekvő mértékű elvonások hatására csökkent, de az éves nyereségterveket az egységek többsége túlteljesítette. építőipari szervezeteink a tervidőszakban 51,5 #-ka1 növelték termelési értéküket, az előző tervidőszak befejező évéhez viszonyítva. Néhány kivételtől - EVILL, Vízügyi Épitő Vállalat - eltekintve feladataikat a tervezettet meghaladó mértékben teljesítették, A termelés ilyen arányú felfutásához nagymértékben hozzájárult a vállalatok - központi forrásokkal is segített - kapacitást bővitő fejlesztései. A végrehajtott beruházások döntő többsége gépi beruházás formájában valósult meg. Ennek ellenére a tervidőszakban mágia jellemző volt a kapacitás hiány. A legnagyobb építőipari egységeink közül a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat évenkénti teljesítménye hullámzó volt, de termelési tervét Össze88égébsn a tervezettet meghaladóan teljesítette. Tevékenységét alapvetően meghatározta a központi ipari háttér megteremtése és a javuló technikai felszereltségre épülő technológiai változás végrehajtása. A javuló feltátelsk és a termelés volumenének hövekedése ellenére a vállalat öt éves összevont eredménye 31 millió Ft veszteséggel zárult. Az építés-szerelési tevékenységük döntően a megye területére terjedt ki. A megyén kívüli tevékenység részaránya öt év átlagában 10,7 %-os, Csökksnt az ipari beruházások száma, növekedett a lakó- és a kommunális létesítmények termelési volumene, 1977-től a budapeati lakásépítésből is részt vállalt a vállalat. Jelentőa lakásépítési programjukat /3lk6 db/ minimális lemaradással teljesítették.