MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1978. november. 30.

100. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. XI. 30. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Vass József felmentése a városi KISZ- bizottság titkári funkciója alól; helyette Rabóczky Lajos kinevezése. - 2. Jelentés a párttagság összetételéről, a tagfelvételekről, a pártból kikerültek számának alakulásáról. - 3. Jelentés az üzemi és munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól és a további feladatokról. - 4. Különfélék: beszámoló taggyűlések előkészítése.

Á párttagság többsége és a dolgosok jelentós része érti, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia a dolgozók tényleges bekapcsolódását jelenti az irányításba, a vezetésbe, s végső soron a hatalom gyakorlásába, A szocializmus épitésének eltelt időszakában városunk üzemeiben megteremtődtek annak lehetőségei, hogy a dolgozók mind szélesebb köre kapcsolódjék be a vállalatok, a szervezetek irányításába. Ugyanakkor a dolgozók kulturális felemelkedése és életkörülményeinek javulása megalapozta azt az igényt, hogy az emberek mind jobban részt kivannak venni az őket érintő válalati, üzemi, társadalmi problémák eldöntésében. Az aktivitás fokozódása azonban nem azonos mértékben jelentkezik a munkahelyi tevékenység minden területén. Továbbra is nagyobb érdeklődést vált ki a bérekkel, szociálpolitikai juttatásokkal kapcsolatos problémakör, mint a vállalati tervezés kérdései vagy a vállalatfejlesztési koncepció kialakítása. Az üzemi demokrácia tartalmának mélyebb ismerete szükséges ahhoz, hogy erősödjön a dolgozók mind szélesebb körében a köztulajdonosi szemlélet és az ennek megfelelő magatartás. A vállalatstratégiai elhatározások, az ötéves terv koncepciójának jóváhagyása, az éves tervek kialakitása mind olyan területei az üzemi demokráciának, amelyek lehetőséget biztosítanak a dolgozók tulajdonosi mivoltának érvényesítéséhez. A város termelőegységeiben az emiitett témakörök tárgyalásakor jelenleg még több az üzemi demokrácia érvényesülésében a formalitás mint az előremutató tartalmi elem. Az üzemig munkahelyi felső vezetés szintjén az üzemi demokrácia érteimezesével nincs különösebb gond, do a munkahelyi hierarchia alsóbb szintjei felé haladva a tartalmi érteimesése leszűkül. Különbségek vannak a munkások és hivatali alkalmazottak szemléletében egyértelműen a munkások javára. A munkabizottságok vizsgálata arról tanúskodik, hogy a párttagság tájékozottsága az üzemi demokrácia kérdéseiről jobb,mint a pártonkivülieké. A munkáeok körén belül is különbség van régi és uj dolgozó, illetve még lényegesebb az eltérés a helybenlako /közellakó/ és távolról bejáró munkasok szemléletében. Mindez arra utal, hogy a munkásosztályhoz való tartozás mértéke és az üzemi demokrácia iemerete és fejlesztésének igénye kölcsönhatásban áll egymással. A bejáró kettős jövedelműek éppen érdekeik megosztottságából adódóan kevesebb ismerettel rendelkeznek az üzemi demokráciáról és kisebb érdeklődést tanusitanak fejlesztése iránt. Az általános és azakmai műveltség mértéke további defferenciálódást eredményez az üzemi, municaneiyi demokrácia értelmezésében és ebből következően gyakorlati érvényrejuttatásában. Az üzemi demokrácia egyes fórumainak dokumentumai arról tanúskodnak, hogy a dolgozók elsősorban a "kérdezés"jogával élnek. A tartalmas hozzászólásokkal, véleménynyilvánításokkal, javas* lattételekkel csak a város nagyüzemeiben lehetünk elégedettek.