MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1978. október. 18.

99. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. X. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásifjúság szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra.

Az erkölcsi ösztönzés lehetőségeinek kimunkálásában a vállalatnál dolgozó tömegszervezetek tehetnének többet. A munka ösztönzésénél ma még alapvetően az anyagi lehetőségek dominálnak. A munkás8á válás folyamatának irányítása m

inden gyárban és üzemben megkezdődik a belépéssel. Erre utaló példák: a munkahely bemutatása, tájékoztatás a szociális ellátottságról, kereseti lehetőségekről, továbbtanulásról, a gyár perspektivikus fejlődésének ismertetése, ezen belül a fizikai munkás helyzete és szerepe, /pl. Finomszerelvénygyár, Csepel Autógyár/ Biztosítják a beleszólást gyáruk életébe a demokratikus fórumokon, munkásgyüléseken, termelési tanácskozásokon, tömegszervezeti taggyűléseken, ifjúsági parlamenteken. A legtöbb helyen arra törekednek, hogy irányított hatások érjék a fiatal munkásokat, A munkássá válás folyamatának alapvető tulajdonságként kell alakítani a szooialista tulajdonosi szemléletet

. Erre nem fektetnek kellő hangsúlyt sem intézményi, iskolai keretek között, sem pedig a konkrét gyakorlati termelés, munkavégzés, folyamán. A tulajdonosi szemlélet továbbfejlesztése elősegíthetné a munkássá válás folyamatának tudatosságát és alakítaná az egyén erkölosi, politikai és tudati arculatát, világképét. Az ifjúmunkások, munkásfiatalok szakmai képzettsége megfelelő, általános műveltségük az utóbbi időben emelkedik. Az ifjúmunkások többsége általános iskolai végzettséggel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezik és egyre több az érettségizett szakmunkás is.