MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1978. október. 18.

99. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. X. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásifjúság szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra.

Crvendetee tényként lehat megfogalmazni, amelyet a jelentéé ie rögzit, hogy a fiatalok nagy réezében tudatoeul annak gondolata, hogy a forradalmieág ée a ezocialieta hazafieág a mai helyzetben a társadalmi ée gazdaeági építőmunka egyre magaeabb ezlnvonalon történő elvégzéeét jelenti. Többeégük tudja ée érti, hogy az egyre fejlődő életkörülmények megteremtése érdekében nekik ie tenniük kell. Reszt kérnek a munkából és részt akarnak kapni az eredményekből. A téma kapcsán már jelzett városi gondok, hogy az ezredforduló táján vároeunkban az agrárproletariátus ée ezegény kieiparoeség volt hordozója a forradalmi mozgalomnak, a munkáshagyományoknak, ée ők voltak azok, akik a munkásmozgalom helyi történelének indítói ée formálói voltak. A hagyományozó, történelemformáló szerepük bármennyire is jelentőé volt, nem tudtak a szomszédos nagyobb Iparterületek munkáeságához kapcsolódni. A feudalieztikus berendezkedés továbbéléee,a kapitalizálódás lelassulása sajátos helyzetet teremtett városunkban. A város fejlődése megtorpant, a történelmi idő állva hagyta szunnyadó magányában ezt az őei várost, amelyet egykor a "magyar Athén "-ként tisztelt az ország népe. A törökök felett aratott győzelem ezázados fényével laeean pislákolt az ipari haladás lángja• Egy-két papi iró tollából, vagy néha-néha zendülésekről czólt a hiradáe Egerről, Nem eléggé élnek a munkáehagyományok az emberekben. Az olvasókörökben öeezegyült munkásfiatalokat a nép ópiumával, a vallással, a levente, a cserkész fogMkoz ásókkal formálták akkori uraik. Az illegalitásban járatlan munkásvezetők nagy többsége lebukott vagy valcolni kényszerült Béce, Franciaország fogadta be őket vagy éppen a epanyol ezabadság barikádjain, vagy a koncentrációs táborok halálkamráiban tűntek el örökre. A Tanácsköztársaság diceő napjai reményt hoztak a város elnyomottai ezámára. A Tanáceköztáreaság védelmére önálló egri diák ée munkáeezázad ezerveződött, ée a harcokban az egri hőeök méltó utódaiként vették ki részüket*