MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.
63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.
• es a külkereskedelem előnyeinek kihasználását. 3 téren kedvező tapasztalatok vannak az egri I ? inomszerelvériygyárban, a VTLATI egri gyáregységének, a Hm-i Bútoripari Vállalatnál, a Ruházati és Cipőipari ETSZ-nél. Természetesen a reform ismertetésének munkája 1967 évben nem fejeződhetett be, ezért alapvető és rendkívül lényeges feladódnak tartjuk a további tájékoztatást minden szinten. •Különösen azért fontos ez, mert a gazdálkodás rendjében végbemenő változások néhány területen még 1968. évben alakulnak ki végleges formában, sőt a reform szelleméből következik, hogy a. gazdálkodás rendjében néhány területen állandó jellegű változá-. sokkal számolhatunk, amelyek az eredményes gazdálkodást nagymértékben befolyásolhatják. Röviden tehát a gazdacági élet változását állandó jeléggel 'lövetni kell, de nemcsak az üzem párt és gazdasági vezetőinek, hanem az egész kollektívának is. Kedves Elvtársaid 8 ahány fontos gazdálkodási területet kiemelve az eddigi tapasztalatokat az 1968. évi mura-iánknál az alábbiakban kell fig; elembe vemai: A tervezés uj módszerét illetően az állami vállalatoknál bizonyos fokú előrehaladás tapasztalható. A korábbi sok mutatós rendszer helyett már az 1956. > de főleg az 1967• évi tervkészítésnél a gazdálkodás minőségi követelményeit jobban életéibe helyező mutatót adtak meg a vállalatok felügyeleti szervei. Ezen mutatókban a korábbinál jobban kifejezésre jutott a. népgazdasági érdek kapcsolata. A kötelező tervmutatók csökkentése lehetőséget adott arra, hogy a gyártandó termékek' körét, vagy araiak egy részét a vállalatok határozzák meg. Ezt a lehetőséget helyesen használta Végeredményben e téren hozott intézkedések hatásaként állandó jelleggel számolni kell a termelés volumenének és összetételének rugalmasmegváltoztatásával a piaci igények kielégítése érdekében. termelő szövetkezetek vonatkozásában 1967-ben már szélesebb körben került sor a helyi adottságoknak megfelelő termelési szerx\.ezexi vaJLLO^ZIJauApára. Ü. nesooDiemDen az UQ j.ra.K es .Kozgs.zcLasagi Ösztönzők vonatkozásában a mezőgazdasági üzemek további változá—,. sokat eszközölnek a termelés szerkezetében. Az uj tervezési renászer .a mezőgazdasági téren azért is nagy jelentőségű, mert alapját képezi a mezőgazdasági üzemek és a .termeltető vállalatok között kialakuló uj, az egyenjogúság elvén nyugvó kapcsolatoknak* 4z árrendszer problémái.az uj gazdasági mechanizmus valamennyi kérdésére kihatnak• Vezetőink és dolgozóink többsége érti, hogy az uj termelői árak alapvető -funkciója, hogy ösztönözzék, irányítsák a terelőket és fogyasztókat egyaránt a gazdasági döntésekben. Az országgyűlés decemberi ülésén nyilvánosságra hozott intézkedéseket általában megiryugvással fogadta a város lakossága, megszűnt a különböző cikkek fclvasárlása, mint ahogy arról a kereskedelem^já tárgyalásánál beszámoltunk.
