MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.

63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.

Helyesnek "bizonyult a komaunisták előzetes tájékoztatása. Íz uj termelői árak alapjául szolgáló termelési költségek ma. már reálisabban mutatják a tényleges felhasználási értéket. Ugyanis a termelési költségekben beépített értékcsökkenési lei#rás a korábbinál lényegesen pontosabbn tükrözi az állóeszközök fizikai és erkölcsi elhasználódását. A termékforgalmazás uj rendje indokolttá teszi, hogy a gazdálkodó egységek sokkal inkább piacközeibe-kerül jenek és jobban, közvetlenebbül ismerjék meg a vevők igényeit. Az elmúlt időben a gazdasági vezetők körében egyre több szó esett. a piackutatás fontosságáról, annak javításáról. ITéhány kezdeményezés történt is ezen a területen, összességében azonban e témáról' sokkal több szó esett, mint amit ennek érdekében tettek. így nem kielégitőek a felesleges közvetitő lánycszemek kikapcsolásába tett intézkedések, sok^ esetben nem megfelelő az ezt szolgáló vállal ati szervezeti keretek kiépitése, a személyi feltételek megteremtése stb., de nem lehetünk elégedetnénk a helyi árualap felhasználás terén tapasztalható lépésekkel sem. A közgazdasági szabályozók rendszerében a felvásárlási ér a mezőgazdasági termelés állami szabályozásának legfontosabb eszköze. Az MT határos t . ér te lm ében a mezőgazdasági termékek árszínvonala a III. 5 éves terv során mintegy 2o JÉ-áí emelkedik. 1966-ban a határozat értelmében 9 %-os árszínvonal emelés valósult meg. Énnek kedvező hatása 1967-ben a kenyérgabona és szarvasmarha tenyésztés vonatkozásában mutatkozott meg. 1963. január 1-el ujabb 8^-os árszinvonal emelésre került sor. A mezőgazdaságban végrehajtott áremelés nem a tsz tagok szamélyi jövedelmének közvetlen növelését szolgálta., hanem az önálló gazdálkodás alapjának megteremtését volt biztositva elősegíteni. A vál 1 alatok f\Övede 1 emadóstatásának szabályozása az elmúlt év utolsó S-onapjarban vált ismertté. Az önállóan gazdálkodó egységek hozzákezdtek a felmérési munkához. Ennek alapján különböző elképzelések alakulnak ki, uj programok születnek a piacképes gyárt—, mányszerkezet kialakítására, a fejlesztési célok megvalósítására. Az anrasi érdekeltség elvének gyakorlati megvalósítása terén viszonylag ki el égit 5 az előrehaladás. Az élőké szitő munkából kitűnik, hogy szinte minden vállalásunknál, gyáregységüiiknél differenciáik #$?foérezést, ösztönzést kivárnak megvalósítani munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt. Pl..a kiskereskedelmi egységekben tiszta jutalékos bérezést vezettek be. Év végén a legnagyobb figyelem a kollektív szerződések elkészítése, illetve megkötése fele fordult. Mindén vállalatnál, gyáregységnél munkacsoportokat alakítottak. A bizottságok, munkacsoportok ütemszerüen végezték munkájukat. Az elkészült tervezeteket eljuttatták a különböző termelési egységekhez, brigádokhoz, általában megszervezték annak a dolgozókkal való ismertetését. A kollektív szerződések előkészítésének központilag elhatározott 1967 év végi határideje azonban néhány helyen pl. a Tanácsi Tervező Irodánál nem segítette elo," hogy a dolgozók széles tömegei kellően megismerjék a kollektiv szerződés tervezetben foglaltakat* egyetértést váltott ki a dolgozók körében, hogy a gazdasági egységek a béren kivüli juttatások szinvonalat általában azonos szin-