MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.

63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.

megold. Az uj gazda ságirányit ás rendszerének felszínes ismerete és a téma újszerűsége miatt ezek a nézetek bizonyos értelemben természetesek voltak. S helytelen nézetek következtében fokozott felelősség hárult a aártalap: zervezetekre, azért, hogy biztosítsák e nagy fontosságú kérdés helyes értelmezését, megértetését. E cél érdekében a már emiitett t aggyal esek és egyéb rendezvények mellett jól felhasználták üzemeink a Tlí'és a IITSZ által SZerVeA kérdés lényegének a megértéséhez nagy szolgálatot tett a pártalapszervezetek t-itkárainak Salgótarjánban és Egerben megrendezett több hetes uj gazdaságirányítási rendszer megismerésével J.^^.'JUCU1I-.OUKJ b L --X1.L O J, ,Y UJ.il.Uxi. • Ja. U<_J.Xj- O JL) cU-X'Jii. Ciíj-V a. tp KJ .<£tí J.X clZi CcíL,yfcíö JL UcLL— a ' <ol- n«.-i«4-rtq "p>*'"> J pfflrti *í f» T"! " "I A'p!'V\pi "Ü ^ t*f~ f^Tí" "Vrwf/^ Q *TÍ -> 1 "1 «-> "I o -I- /-\ kon belül is számos helyen indítottak be az uj gazdaságirányítási rendszer kezdéseivel foglalkozó canfolyamokat. t> / kj

"""ö ^ *"* • ^ OCA.UC>.IÍI büt.ia JI-U ŰU_ C jjy- -'..a ij xi..—i^jf) o eien u ogu 0

_,zdaságirányitási reform széleskörű tömegpropagandáját 1967/1963 - pártoktatási év során, de ezt megelőzően is - közgazdasági alapismeretek tanfolyamon és a gazd ;árpolitikai tanfolyam ipari és mezőgazdasági tagozatán- szervezett formában Is biatositjuk. Llindezek következtében jelenleg a mechanizmussal kapcsolatos aggályok ált.áLábmi megszűntek, illetne csak néhány rész problémára szűkültek le, pl# folyamatos anyagellátás, oiac, kereskedelem. fi ig az á9

;

3&. ev fo feladata az elvek megértetése, a tudatformálás volt, addig 1967• évben - erőteljesebb közgazdasági propaganda mellett - fokozatosan szükségessé vált, hogy a vállalatok olyan gyakorlati intézkedéseket tegyenek-, amelyek biztosítják a zavartalan átmenetet. A-reform konkrét kérdéseinek megértésénél kezdetben a legtöbb probléma a tervszerű központi irányítás és a piac aktiv szerepének kapcsolatánál mutatkozott. Ennek oka főként a korábbi gazdálkodási gyakorlatban keresendő., miután évek során a tervgazdálkodás egyetlen lehetséges útjaként a szigorú tervutasításos módszert alkalmaztuk, ágyenloségi jelet tettünk a tervgazdálkodás és tervutasításos irányítás közé. így a dolgozók jelentős részénél felvetődött, hogy a piac aktiv szerepe nem vezet-e kapitalizmushoz, kapitalizálódási tendenciához, összességében ezket az aggályokat sikerült eloszlatni. vállalati önállóság és az'anyagi érdekeltség elvének megmagyarázása már kevesebb energiát igényelt, bár helyenként itt is voltak téves értelmezések, melyről kora'-ben szóltam. Sok gazdasági egység vezetőjének még ma is gondot okoz a vállalatok közötti verseny kérdése, főként ott ahol a gazdasági egység monopol helyzetben van. Többen felvetik, hogy a nagy vállalatok monopolhelyzete kevésbé biztosítja az egészséges verseny feltételeit és nem teljes megnyugvással veszik tudomásul az állam rendelkezésére álló. közvetett szabályozókat ezen a téren.. Vannak vélemények, melyek áremelési törekvések és minőség romlás veszélyét látják a vállalatok monopolhelyzetében. A vezetők és dolgozók általában elméletileg megértették a belső és külső piac kapcsolatát, a nemzetközi munkamegosztás szeredét