MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.

63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.

Kedves Elvtársak! $. KB. által hozott határozatok szigorúbb létszámgazdálkodást, munkaerőátcsoportositást, munkaerőt felszabadító műszaki intézkedéseket, az anyagmozgatás gépesítését, ésszerűsítését, a termelés szervezettségének javítását, az inproduktiv létszám csökkentését is előírták, nem utolsó sorban azért, hogy a jelentkező munkaerőhiány ne okozzon zavarokat a termelésben. 1 téren is nagymérvű fejlődést lehet tapasztalni. A gazdaságvezetés szemléletében legtöbb vállalatnál jelentős változás állott be. A vállalatok vezetői mélyrehatóbban- foglalkoznak a termelés szervezésével, állandóan elemzik a gazdasági Irányító tevékenységűk hatékonyságát és általában- javultak a szervezés és munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos intézkedések. Ennek következménye, hogy csöklcentek az igazolatlan mulasztások. A szervezés és munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatos intézkedések határozottabbá, következetesebbé váltak. Nagymértékben javult a látszámgazdálkodással, az üzemszervezéssel tönö.te a vállalatokat. A fejlődéssel egyidejűleg növekedtek a városban a beruház.isi épitési feladatok is, de ezeket az igényeket nem.minden esetben tudták kielégíteni.. A számos jó példa, mint pl. az uj IlaYÁUT pályaudvar, vagy a 25-ös számú főközlekedési üt korszerűsítése határidő előtt való elkészítése mellett vannak olyan területek, ahol a létesitmény építési ütemével és készültségi fokának alakulásával nem vagyunk elégedettek. Ilyenek pl. a VÖCSI egri gyárának épitése, nem is szólva már a fedett uszoda épitésérol. -:. város ipara gazdasági fejlődésének legfontosabb eredménye, hogy - növekedett a korszerű és jó minőségű termékek aránya, a termelés összetétele és színvonala a korábbinál jobban szolgálta a szükségletek kielégítését; - az előirányzottnál és a vártnál kedvezőbben alakult a termelés gazdaságossága: a jövedelmező gazdálkodásra való törekvés csökkentette a termelés költségeit, és számottevő mértékben emelte a vállalati ereókiényt. A vállalati nyereség 5-6 fo-ra becsülhető átlagosan. A vállaltok között azonban vannak 2o-25 %~os nyereséget elérők is; - a munka termelékenysége gyorsabban növekedett az előirány-. zottnál, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származik; - a város ipari jellege,' az ipari fogle.lkoztatottság egyre jobban növekszik az erőteljes termelőkapacitások bővítésével, rekonstrukciókkal és uj beruházásokkal. ITéhány jelentősebbet említve: VüCSI bővítése, öntödei Vállalat rekonstrukciója, uj .Bútorgyár, VILATI, YJCVT gyáregységének beruházása, a közeljövőben 50.000 1/ műszak kapacitású tejüzem megépitése stb.