MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.
63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.
kapcsolatos foglalkozás. Általában jellemző a vállalatokra, hogy éltek a^fcartós létszáinmegtakaritásbál eredő bérmegtakarítás felhasználásának lehetőségével. Javult a prémium-gazdálkodás, főleg előre meghatározott konkrég feladatok teljesitése esetén fizettek prémiumot. ITéhány szövetkezetnél és tanácsi vállalatnál jelentkezik még hiányossáfe az üzemszervezés, a vesztesé 0i&ők mérése, azok csökkentése tekintetében. Ezen a területen még tovább kell fejleszteni a gazdaságirányításban a közgazdasági elemző munkát. Pártunk Központi Bizottságának határozata többször utol arra, hogy a kitűzött feladatok megoldását egyre inkább az üzemen belül meglévő munkaierőtartalékok okosabb felhasználásával kell megoldani. Sz nyilvánvaló hosszú ideig feladat lesz amelyet bizonyik a ITépujságban napokban megjelent riportsorozat a reformról Tt Amin* én meg változtatnék 11 cimben megszólaló, aki elmondja, hogy " felmérné a vállalaton belül mindenkinek a munkáját, mert sajnos még mindig vannak olyanok, akik alig-alig csinálnak valamit és mégis ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a sokat és jól dolgozók." egyrészt Szükség van erre a belső átcsoportosításra az uj követelmény, is kényszerít erre, másrészt fel kell szabadítani az olyan ^munkakörben foglalkoztatott férfi munkaerőket, amelyeknek ellátására női munkaerő is alkalmas. A városban még mindig van női munkaerőielesleg, bár ez egyreinkább kimerülőben v:n, amely érdekében az elmúlt évek során sokat tettünk. Csak a legutóbbi •intézkedés során•á ruházati KTSZ és a Vas- és Fémipari KTSZ két műszakra való átállása, a bedolgozói rendszer bevezetése következtében több mint 2oo női dolgozó talált munkaalkalmat. Végeredményben tehát az egész termelési és gazdasági folyamat rendszerét ésszerű üzemszervezéssel kell megalapozni azért, hogy a termelés adott tényezői - munkaerőállomány és tárgyi tényezők - mellett maximális termelékenységet, optimális gazdasági eredményt érhessünk el. A vezetés színvonalának eg^ré inkább az és az lesz a mércéje, hogy célszerű^ szervezési megoldásokkal - sok esetben jelentősebb beruházások nélkül - számottevően növeljük a munka termelékenységét, rövidítsük az átfutási időt és csokkénteük a gyártmányok önköltségét. Az elért eredmények' mellett feltétlen kell szólni arról, hogy a helyi ipari üzemek, vállalatok termelési eredményeiket nem a legkedvezőbb feltételekkel érték el. Termelési és üzemi feltételeik általában rosszabbak, mint a minisztériumi vállalatoké, illetve telepeké. Az állóeszköz állomány állapota, a. beruházások ellenére mind a tanácsi, mind a szövetkezeti iparban viszonylag romlott. A fejlesztés szinte csak a régi elavult gépek pótlását tudja biztosítani. A műszaki színvonal is kedvezőtlenebb, mint a minisztériumi vállalatoké, üzemeké. Ezt mutatja pl. a munkások looo teljesített munkaórájára jutó villamosenergia felhasználás összehasonlítása is. De az összehasonlításokból egyértelműen az is megállapítható, hogy a tanácsi és szövetkezeti iparban, mindenekelőtt a beruházások fokozása, az -állóeszköz állomány bővitése és korszerűsítése szükséges. Mindezt - a termelési igények mellett - megkivánja a dolgozok szociális és egészségügyi ellátásá-sk biztosítása is, mely a jelenlegi feltételek között több egységnél alig biztositható.
