MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.

63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.

- és a termelő munka eredményessége. Nehr Tibor az egri YöCSI igazgatója Elmondotta, hogy a beszámoló azon pontjához kivan szólni, mely a gyáregységek vállalaton belüli önelszámolásával és az önállóság kérdésével foglalkozik. A VÖGSI egri gyáregysége ugy létszamilag, mint termelésvolumenét figyelembevéve, városunkban és megyénkbenis jó középszintű helyet foglal el. A gyáregység fő tevékenysége a magyar mezőgazdaság TJE5o típusú traktorainak pótalkatrész ellátása, valamint ezeknek a traktoroknak sebességváltói és futómöveinek gyártása. Az elmúlt évek során a gyáregység az ország területén található összes iparszervezeti formákon keresztül ment, a két legutóbbi átszervezés 1965. II. negyedévében és 1967. II. félévében. Ezek az átszervezések a gyáregységre nézve állandó hát? rányt jelentettek, kivéve az 1965. évi, mely egyrészt a gyáregység stabilitáást biztosította, másrészt alapot nyújtott a következő évek munkájához. A gyáregység ebben az időszakban ugy technikailag, mint bérszínvonal szempontjából az előző évekhez viszonyitva ugrásszerűen fejlődött, termelési értéke közel 7o %-al amelkedett, ugyanakkor a* létszám emelkedés a lo %-ot sem érte el, aminek egyenes következménye a termelékenység ugrászserü növekedése volt. Azt remélve, hogy ezek az eredmények tovább fejlődnek, készültek fel az 1967-es évre, mely felkészülés már magában hordtaaz uj gazdasági irányítás lényegét, habár a vonatkozó határozatokat még nem ismerték, de tájékoztató előadások sorozatain keresztül mind inkább kibontakozott az uj gazdaságirányítási rend alap elgondolása, és mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a tervutasításos rendszerről a közgaz dasági eszközök összehangolt alkalmazására és elemzésére térnek át. Ebből kiindulva nagyon egyértelművé válik a gyáregység azon kivánsága, hogy saját eredményei alapján képezze a részesedési, fejlesztési és tartalék alapot. Ha a gyáregység dolgozóinak és vezetőinek anyagi érdekeltsége a központhoz kapcsolódik, ugy a gyáregységek igyekeznek minél kevesebb feladatot vállalni és ismételten bekövetkezhet a tervcsökkenési harc. Az uj gazdasági irányítási rendszer törvényszerűen megköveteli a vállalaton belül is a mechanizmus bizonyos fokú átalakitását.