MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.

63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.

Ha ez nem igy van, ugy a nagy vállalat továbbra is felső szervként működik gyáregységi szemszögből. Nem véletlen tehát - függetlenül a horizontális, vagy vertikális vállalati jellegtől - , hogy az utóbbi időben a mechanizmus reformjának kezdetén mindenütt, és újból közgazdasági megfontolás tárgya a gyáregységek önálló elszámolásának problémája. Megitélésem szerint, amit a kezdeti Hajtómügyári tapasztalat is alátámaszt, a vállalattól távoleső gyáregységek horizontális irányítása, vahy horizontális szervezeti formája a feladatok végrehajtását. A termelő egységek elvesztik rugalmasságukat és bizonyos mértékig a termelő egységek közötti verseny lehetőségét is kizárja* Hosszabbodik az ügyintézés* Az alkotó kezdeményezés elsorvad, a munka érdektelenné, mechanikussá, lélektelenné válik. A kialakult gyakorlat bizonyítja, hogy a gyáregységi feladatokat elsősorban magunknak kell megoldani és a nehézségek elhárítását a vállalat a legritkább esetben tudja befolyásolni. Példa erre a Csepel- Vas és Fémművek, mely gyárunkat acél öntve nyekkel látja el, ill. kellene ellátni és mivel monopol helyzetben van, szállítási lemaradásainak káros következményeiért legjobb esetben kötbér felelősséggel tartozik. Minőségileg rossz, mennyiségileg kevés anyagot szállít, ami pl. az 1967• évben közel 5 mill. termelés kiesést jelentett csak gyáregységi szinten. Valamivel jobb a helyzet; a Diósgyőri Gépgyár kovácsüzem gyáregységnél, de még mindig nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyek agyáregység ütemes termelését biztosítanák. /Ganz-Mávag kétszer próba Öntvény, majd leállt./ Elmondotta, hogy a továbbiakban azokat a kérdéseket szeretné megemlíteni, mely a gyáregységi önálló elszámolás és érdekeltségi rendszerre vonatkozik; Az 1967- december megszűnt u.n* tervutasításos rendszer,de néhány mutatószám mennyiségi csökkenésével még jelenleg is bázisszemléletet mutat. Ezzel szemben él az 1968. január lén életbe lépett, az uj gazdasági irányítási rend, mely szerint a vállalaton ' belül is az uj mechanizmus szellemének kell érvényesülni, mint ahogy azt már az előzőekben is emiitettem. Az uj mechanizmus szellemében elsődleges ffiadat a vállalaton belül a gyáregységek önálló gazdasági elszámolási rendszerét ugy kialakítani, hogy az a vállalatra és a gyáregységre nézve is alapvető