MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

Hogyis vagyunk ezzel az erkölccsaL? Amíg lesz emberi társadalom annak az erkölcse is meglesz, változik, alakul. Ha ebből a szem­szögből nézzük, akkor azt látjuk, hogy egész politikai és ideoló­giai tevékenységünk ide összpontosul. Egészében egyetértek a beszámolóval külön erényének tartom, hogy nem szükiti le az erkölcs fogalmát és igyekezett teljes terjedel­mében foglalkozni ezzel, amely a felelüíetes szemlélő számára na­gyon egyszerűnek látszik. Valójában azonban nagyon bonyolult do­log, és gyakorlati érvényesitése még bonyolultabb. Nagyon gyakran az erkölcs fogalmát leegyszerűsítik a nemi erkölcsre, italozás kérdésére és még egy két részkérdésre. De az erkölcs fogalmába mind az beletartozik, amit teszünk, és ahogyan tesszük. Helyesnek tartom, ahogyan a beszámoló foglalkozik ezzel, és a ja­vaslatokat is, hogy ne álljunk meg itt, vigyük tovább* Külön-külön beszélünk munkaerkölcsről és a legkülönbözőtt erköl­csökről és ez akkor ugy jelentkezik, mintha egymástól elszakított részek volnának, ha ebből hiányzik valami, akkor már nem lehet tel­jes. Az alapkérdés a téma tárgyalásánál, annak helyes megítélése és el­bírálása, hogy milyenek az érvényesülő tendenciák. Előbbre jutot­tunk vagy nem, milyen gondjaink vannak, mit lehet tenni. Engedjék meg, hogy azokhoz csatlakozzam, akik azt mondták, hogy jelentős fejlődés van. A kommunista erkölcs egyre inkább társada­lom- erkölccsé válik. Millió példát tudunk mondani, de én csak utalok ezekre. A munkához való viszony; a munkával minden társadalomban viszony­ba kerül az ember. És most mit tapasztalunk ? - egyre jobb a munká­hoz való viszony. Nemcsak a kongresszusi munkaversenyeken lehet ezt lemérni. A szocialista brigámozgalom terebélyesedik, és egyre szebb eredményeik vannak, nemcsak a munkában, egyéb vonatkozásokban is. Hogyan változott meg a parasztság szemlélete, hogyan változott meg a társadalomhoz, az egyénhez való viszonya. Szerintem lényeges a fejlődés- egyetlen példát; a házasságok hogyan köttetnek, a va­gyoni helyzetnek milyen szerepe van a házasságkötéseknél. Vagy az internacionalizmus; mondják meg őszintén mennyire érdekel­te a múltban a társadalom többségét más népek helyzete. A saját sorsa is ugy lekötötte, hogy nem is maradt ideje, de ha marad vol­na isí Most viszont egészen más a helyzet. A vietnami müszakokk nem központi intézkedésre történtek. A vietnami nép segítése át­fogja a világ munkásságát. Tudunk aggódni és segítőkészséget ki­fejezni társadalmi méretekben. Ez nagyon lényeges momentum! Ugyanakkor én azzal nem tudok vitába szálni, hogy nagyon sok ne­gatív jelenség van, és azokkal az észrevételekkel, hogy ezekkel a negativ jelenségekkel nem lehet kibékülni. Amit elértünk nem kevés, de nem lehet kibékülni a negativ jelenségekkel. Abszolút fogyatékosságtól mentes társadalom soha sem lesz. Ahány ember, annyi féle, erkölcsi vonatkozásban is más a gyakorlatuk. A sok rétegből alakul ki az alapkérdésben az egység. Ez a kérdés az erkölcsi kérdésben is áll. Tipizált felfogást nem lehet követel­ni, azonban következetesen fel kell lépni, amikor az elvek meg­sértéséről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents