MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

Egyetlen kérdés; a társadalom vagyonához való viszony: ne nyúl­junk hozzá, és tegyünk meg mindent, hogy gyarapodjon. V a laki hozzá­nyúlt, vagy enm nyúlt hozzá csak eltűri, hogy hozzányúljanak, vagy még ezt sem teszi, de maga nem tett meg mindent, amit tehetett, hogy ez a társadalmi vagyon gyarapodjék, akkor is fogyatékosságról beszélünk. Arra ügyeljünk, hogy az elvek érvényesüljenek I A megitélés is annyi féle lehet ahány ember, ki mit,milyen mértékben tart nega­tívnak. Helyesen asak akkor tudjuk megitélni, ha az elveket vesz­szük alapul; szemben áll az elvekkel, vagy nem áll szemben'. Hogy ilyen negativ jelenségek vannak nem kell csodálkozni, miután a társadalom alapelve ez volt, beidegződött. Az anyagiasság, az önzés, hogy jelentkezett? - nem arról volt szó, hogy többet kelle­ne, hanem arról, hogy a létminimumot kellett biztosítani, de ez márr összeütközésbe hozta az egyént a kizsákmányoló osztállyal. Törvényszerint büntették is, de nem lehetett erkölcsileg egyértel­műen elitélni. Akkor ez természetesnek tünt, de itt nem lehet a soropót lehúzni, egy kicsit szokássá vált. Lenin mondta: "Milliók szokása a legszörnyűbb erő." Nem számitott bűnnek a társadalmi va­gyonhoz hozzányúlni. Van ma még közönbösség egymás sorsa iránt is ? - van í Országhatá­ron túlra is terjed, de van ilyen, hogy itthoniak iránt is közön­bös. Ez is abból származik, hogy az volt az elve a társadalomnak, hogy mindenki saját magával törődjék. A burzsuá és kipolgári erkölcs maradványai, ez is mindennapi gond. Azért az is az erkölcsre minden nap újra és újra hat, hogy léte­zik egy másik világ. Még akkor is hatna, ha céltudatos politikát nem folytatnának. Ebből adódik egy sor más jelenség. Véleményem szerint az erkölcsi nevelés terén nagy feladataink van­nak. Eszközöket illetően két fő eszköz áll rendelkezésre. Most nem beszélek a feltételekről, bár azok is egyre jobbak. A feltételek el is avulhatnak. Először is, és mindenek előtt; a kommunista erkölcs normáinak red­szeres és türelmes ismertetése. Egyszer, meg mégyegyszer elismétel­ni nem elé/séges. A másik eszköz; a normák betartásának a számonkérése. Fokozottabb politikai munka, a fegyelmi eszköz, a közvélemény - és itt nemcsak a társadalmi bíróságokra gondolok, arra is,- és nem utolsó sorban a törvény erejével. Törvényeink is ebben az irányban hatnak, rendel­kezünk ma már olyan törvényekkel, akár büntető, akár polgári vonalon aki ezeket megsérti az állam erejével lépjünk fel. Kényszeritsünk betartani, vagy büntessük meg, mert hem tartott be törvényeinket. Egészséges türelmetlenségnek helye van, de itt is reálisan kell az életet felfogni. Más az amit szeretnénk, és más a&, hogy mit tudunk. Mindent meg fogunk csinálni amit szeretnénk, csak idő kérdése. Sok tényező játszik közre. Az egészséges türelmetlenségnek helye van !

Next

/
Thumbnails
Contents