MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

A szocialista módon, végzett munka több mint kötelezettség ! Az öntudatos munkás nemcsak annyit hajlandó elvégezni, aminek az ellenértékét pénzben is megkapja. Kongresszusi munkaverseny tapasztalatai: a mostani vállalások nem a mennyiség mindenáron való teljesítését célozzák, hanem elsősorban a minőségi mutatókat, az eredményességet, A vállalások sokrétűek. A szocialista üzletigazgatóság, a kiváló szövetkezet cimért mozgalomtól a vállalat sajátosságát, jellegét figyelembe véve kiterjednek a szocialista brigád cimért való munkára, az igazgatási költségek csökkentésére az exporttermelés tulteljesitésére

? minőség és az 1 főre eső termelékenység növelésére, a gazdaságosságára, selejt csökkentésére. A szocialista munkaerkölcsre negativ irányban is hatnak tényezők. Ilyen pl. a bérezésnél itévő egyenlőség, ugyanis nem minden vállalatnak van meg a lehetősége a jé ás a leg oobb munkások közötti dif er enciáltságra a bérezésben. Gátló tényező, hogy a dolgozók jó részében elég mélyen él az a tudat, hogy a prémiumot, vagy jutalmat nagyobb becsben, nagyobb értékánt kezeli, mint az alapbért. Néhány ipari üzemünknél volt olyan tapasztalat, hogy az alpbér egy kicsit jelenléti dijként szerepel, s ebből következően nem kis gondot okozott egyes vezetőknek, hogy bizonyos feladatok gyors, vagy jobb elvégzésére, honnan biztosítsanak pluszpénzt. Itt nem arról van szó, hogy az anyagi ö ztönzés különböző formáit nem tartjuk szükségesnek, de azt a zemléletet rossznak tartjuk, amely szerint minőségi munkát csak akkor lehet megkövetelni, ha azért plusz jut Imat tüzünk ki. A gazdaság irányítási reform is hangsúlyozza, hogy az anyagi ösztönzés különböző formái, mint a prémium, nyereségrészesedés, jutalmazás, nagyon jelentős tényező, de csak akkor, ha a Öudatforrnálassal párhuzamosan alkalmazzuk, nem helytadva a szubjektivitásnak. / A munkások körében eléggé tapasztalható az a mondás, aki közelebb van a tüz az jobban melegszik./ Az Ipari Bizottság ez év során vizsgálta az anyagi ösztönzés rendszerét a különböző vállalatoknál. S megállapította, hogy olyan fontos vállalatnál, mint az épitőipari vállalat az ösztönzési rendszernél még^mindig a túlzott mennyiségi szemlélet kerül előtérbe a minőség r vására és különösen a befejező munkáknál érezteti ez a hatást. A műszaki vezetők véleménye szerint a befejező munkák normatételei olyanok, hogy a minőség gondos szem előtt tartása nem is $uthat ki_ fejeséére* így pl« a vakolás, a c empézés, a burkolás fokozott gondosságot igényelnek. A falazó, betonozó munkások a nagyobb mennyiségre és keresetre való törekvés miatt nem ügyelnek a minőségre. Ennek folytán a gondosan végzett befejező, minőségi hibákat eltüntetni akaró szakmunkás nem tud keresni. Az érdektelenség a dolgozók részéről a munka ezen szakaszán mutatkozik meg. így pl. a Mártírok terén az uj lakóháznál a kőműves az előre felszerelt villamos vezetéket vágta szét, e miatt uj szerelést kellett eszközölni.