MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

Itt ford lt elő az is, hogy az időbérben dolgozó takaritónok a takarítóeszközöket eldugták, mondván - nincs anyag,nem tudnak dolgozni. Szen állapotok, ha nem is teljesen jellemzőek az építőiparra, de gyakran előfordulók és ezért arra hivják fel a figyelmet, hogy az uj lehetőségek felhasználva az anyagi ösztönzőket a jobb munka szolgálatába kell állítaniuk. Előfordul a bérek különbözősége miatt, hogy mig az egyik vállalat termelést irányitó dolgozói csak bérrel, vagy céljutal omraal érik el ugyanazt az eredményt, amit a másiknál helyes #unkanormák kialakításával érnek el. Az anyagi ösztönzés fontos módszere az alkalmazott prémium rendszer, amely része a bérezési rendszernek. A prémium régi formáját általában fizetéskiegészitésnek, olyan pénznek tekintették számos üzemben, amihez a. végzett többletmunkától függetlenül is hozzá lehetett jutni. Ez nem viszi előre, sőt gátolja a munkához való szocialista viszony erősödését. 1965-tól életbe lépett az uj prémium rendelet, ezért e tényezők kiküszöbölhetők, ha azzal a gazdaságvezetők élnek is. Az anyagi ösztönzés helyes alkalmazásával javitható a kollektív szellem, a munkatársi és elvtársi együttműködés, ezért nagyon fontos, hogy pártszervezeteink a politikai munka során ezt kisérjék figyelemmel. A szocialista munka erkölcs fejlesztése nemcsak a fizikai munkások között fontos, hanem a műszakiak, a vezetők, de a társadalom valamennyi rétege között is. A műszakiak és gazdaságvezetés részéről nagyon lényeges a munkához való feltételek megfelelő előkészítése és biztositása. Gyakori még hogy a munkához szükséges feltételek hiánya miatt, - anyaghiány, vagy egyéb okok, - rossz hatással vannak a munkásokra. A jövőben a vállalati munka értékmérője a nyereségesség lesz. A termelés célja a szükségletek egyre jobb kielégitése, és ahhoz,hogy a vállalatok majd nyereségesek legyenek nem lehet e fontos társadalmi érdeket a vállalat vezetőjének figyelmen kivül hagynia. A gazdasági mechanimuzsban az anyagi érdekeltség elvének a vállalat nyereségességét kell szolgálnia. A reform azt célozza, hogy egyérszt a vállalati kollektivek jobban legyenek érdekelve a vállalat gazdaságos működésében, másrészt, hogy a személyi jövedlemnél jobban figyelembe vegyék a végzett munka minőságét. Tehát lehessen felülbár ez— ní, de lehessen bérelvonást is alkalmazni. A vállalatvezetés nyereség esetén a fizetésen tul prémiumot kap a nyereségből, ha viszont a vállalat veszteséges, csak az alapfizetés bizonyos szazaiékát fogja megkapni. így tehát a vállalat vezetés is érdekelt lesz nemcsak a dolgozó. Ezért a megfelelő feltételeket maximálisan igyekeznek majd biztosítani. Ez pedig serkentőleg hat a munkaerkölcs kommunista fejlődésére, és erősödé sere. A harmadik kérdés amellyel foglalkozunk:a közösségi szellem fejlődése, vagyis a kollektivizmus, mely a kommunista erkölcs alapelve ás legjellemzőbb vonása.