MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. június. 1.

54. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VI. 1. - Napirend: - 1. Jelentés a párt belső helyzetének alakulásáról, az ideológiai, politikai és cselekvési egységről. - 2. Jelentés a tanács tömegkapcsolatainak alakulásáról, az állami demokratizmus fejlesztésének feladatairól.

özen tul sem a maga, sen környezete marxista szellemben való fejlődése nem érdekli, közönbös a körülötte folyó élettel szemben. Ezek az úgynevezett rendes párttagok, akikkel semmi bej nincs. Véleményér, sz :rint velük éppen az a bej, hogy nincs vaj velük. Kell tudatosan törekednünk arra, ho y minden párttag akkor is ha nincs partfunkciója, felelősséget érezzen környezete sőt az ország sorsáért. A pártfegyelem általában kielégitő a város területén. Párttagjaink zöme eleget tesz a Szervezeti Szabályzat szabta követelményeknek. 1 párttagság kis része azonban megsérti a pártfegyelmet, magatartásával kárt okoz a pártnak. A VIII. kongresszus óta lo? párttagot kellett f* egye Imii eg felelősségre vonni. Ebből 32-néí a legsulyo-' sabb pártfegyelmit, a kizárást kellett alkalmazni. Jelenleg a párttagság 2,3 %-ának van érvényben lévő pártbüntetése. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy ezek egyresze rendszeresen megsérti a pártfegyelmet, tehát többször is fegyelmi eljárás kell ellenük, akkor az arány még. kisebb. A párttagás többségét azonban nem kell figyelmeztetni a párttagsággal járó kötelezettségeire. Említést érdemel azonban oz a tény, hogy az alapszervezeteknél, de néha még a fegyelmi bizottság munkájában is jelentkezik elnézés az olyan párttagokkal szemben, akik visszatérően megsértik a pártfegyelmet, akik évek óta nyíltan hangoztatják a párt politikájával való szembenállásukat, ugyancsak nincs elég kemény fellépés az anyagiasság, ez önzés, a szerénytelenség, a kispolgári szemlélet-i mód'maradványai ellen. Azt is tapasztaljuk, hogy a fegyelmi határozat nincs arányban az cselekmény politikai veszélyességével. A kádermunka néhány tapasztalata. A VIII. kongr:sozus óta a PB tudatosan törekedett arra, hogy növelje az alapszervezetek- önállóságát, felelősségét területük kádermunkájáért. A PB hatásköri listája alapján tudatosan a pártszervezetekhez utasítottuk olyan káderügyek - beállítás, előléptetés, kitüntetés - elbírálását amelyekben a pártszervezetek véleménye nélkül a PB-n dolgozó elvtársak nem mondhatnak véleményt. Ahol ezzel a jo gal jól éltek, ott hozzájárult a pártszervezetek tekintélyének és felelősségének növeléséhez. A kezdeti pozitív tapasztalatok mellett is az a véleményünk, hogy a kádermunka, a pártirányítás legelhanyagoltabb területe. & pártirányitást ezen a területen méginkább gyengítette az üzemek összevonása, melynek követ-