MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. december. 3.
53. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XII. 3. - Napirend: - 1. A Központi Bizottság 1965. november 18-20-ai üléséről tájékoztató. - 2. Az ipari termelés háromnegyedévi tapasztalatai, a Központi Bizottság határozatának végrehajtása. - 3. Jelentés a tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatairól.
jövedelmezőségről besz-élek, de ez vonatkozik mindazokra, akik a termelésben igy, vagy ugy részt vesznek, szükséges, hogy ezen változtassunk.. » A második 5 éves terv előirányzatát'sea fogjuk teljesíteni, cnak 5-6 %-ban várhaté. Ebben az évben is egy sor vonatkozásban üzemeink nagyon szépen, megfelelően teljesítették a terveket, azonban gazdaságosság szempontjából nagyon vegyes a kép. Vannak erőfeszítéseink, de átütő siker ezt nem kisérte'. Ennek különböző okai vannak. Egyik ilyen dolog még mindig kísért a mennyiségi szemlélet. A menynyiségi szemléletben nem a mennyiséget bíráljuk, nem azt, hogy becsülettel tesznek erőfeszítéseket a tervek teljesítéséért, hanem azt, ho y a mennyiség egyoldalú hajszolása mellett nem fordítanak kellő gondot a f rmelékenyságre, gazdaságosságra. Itt kérjük az elvtársaktól, ho y ebbe a pártszervezetek politikai munkával is segitsenek. Biztositsók, hogy a gazdaságosság fokozott ütemben jussony érvényre. Ez azt jelenti, hogy minél kisebb ráfordításokkal, minél nagyobb .használati érték tömeget akarunk előállítani. E nélkül nem tudunk elő ehaladni ! Ha párhuzamot vonunk az ipar és a mező azi^ság között, az ippr nagy mennyiséget teljesít, a mezőgazdaság nem tudta teljesíteni tervét a rossz időjárás,árvíz, száj és körömfájás miatt. A másik ilyen probléma; a politikai és gazdasági munka sem kellően tervszerű, azok a tartalékok - akár extenzív, akár intenzív tartalékokról legyen szó - amelyek meg vannak, kihasználásuk nem elég módszeres és nem elég ütemű. A gazdaságvezetés nem eléggé gondolja át a tennivalókat. Ugy látjuk, hogy az év első felében arra támaszkodtunk, hogy az extenzív tartalékokat mozgósítsuk. Azokra a tartalékokra fordítottuk a figyelmet, amelyek könnyen feltárhatók,amelyek mem műszaki fejlesztésből, hanem máshonnan származnak. Az év második felére hagyják, amelyek nagyobb eredményt hoznak, jobban hozzájárulnak a gazdaságosság növeléséhez. Ütembeli különbség van az első és második félév között. Nem szabad a kettőt egymástól széjjel választani. Ha a norma karbantartását összekapcsoljuk azzal, hogy javítjuk a technológiát, akkor következik be az optimális eredmény. Ez is mutatja, hogy a műszaki gazdasági vezetés felé támasztott követelmény nem elégséges,~ezt még javitani kell. Azt is el szeretném mondani, hogy tapasztaltuk sok helyen azt,hogy lebecsülik a termelésben a szubjektív tényezők szerepét. A párt- i szervezetek és a gazdaság vezetés munkája javult. Többet támaszkodunk az ideológiai irányelvek megjelenése óta arra, ho y -a dolgozók tudatosságát fokozzuk. Ezt aknázzuk ki, ->zt a lehetőséget jobban fejlesszük. Van olyan szemlélet; az én dolgom az, hogy jól menjen a gép, legyen anyag, stb, a többi majd megy magótól. Éhhez ' az is szükséges, hogy az embert is előkészítsük, hogy jobb eredmény legyen. Érezzük azt, hogy az ember gondolkodik. Akkor tud többet produkálni, ha az ő szükségleteit is jobban elégítjük ki. Ezen a +éren vannak gondjaink* Ez sokmindenben kifejezésre jut, pl. a demokratizmus nem fejlődik megfelelően. Amikor a párt felvetette az egyszemélyi felelős vezetés erősítéses, akkor azt mondták ez ellentétes a demokratizmussal. Ez a kettő nemhogy kizárja, hanem feltételezi egymást, szükségszerűen megköveteli mind a két dolgonak a megvalósítását. Ez megköveteli a munkafegyelmet, megköveteli azt is, hogy a vezetők meghallgassanak másokat is, mert az élet rendkivül bonyolult, nincs az a gazdasági vezető, aki uz összes meglévő tényezőket