MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. július. 23.
52. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 23. - Napirend: - 1. Az ideológiai munka helyzete. A Központi Bizottság ideológiai irányelveiből adódó feladatok. - 2. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság II. féléves munkaterve. - 3. Különfélék: javaslat dr. Lendvai Vilmos személyére az Egri Városi Tanács elnöki funkciójába, kooptálása a végrehajtó bizottságba és a pártbizottságba.
a különböző beadványok mechanikus szemlélete* Hajlamosak megfeledkezni az apparátusban dolgozó elvtársak, hogy Ők elsősorban azért vannak, hogy intézzék a város ügyeit a hozzájuk fordulók jogos panaszait orvosolják a lehetőségek szerint. Azonban nem egyszer előfordul, hogy egyes szakigazga tási osztályok dolgozói, vagy azok vezetői nemcsak hogy a tanácstagok véleményét n.m veszik figyelembe, esetenként még a pártbizottság véleményét is figyelmen kivül hagyják. Nagyon figyelmükbe ajánlottuk a szakizgozgatási osztályoknak, hogy a várost érintő kér lésekben alapos megfontolással cselekedjenek, mert tudni kell, hogy bizonyos intézkedéseknek milyen hatása lehet* Javasoltuk, hogy néhány szakigazgatási embert ki kell rekeszteni abbéi, hogy a váras fejlesztést érintő kérdésekben döntő szatouk legyen. Ennek ellenére is előfordult, hogy ezeknek az embereknek sugallatai alapján olyan tervek, javaslatok készül tek el, melyekben elsősorban az egyház és letűnt osztályok érdekei jutott kifejezésre. Pl. idegenforgalmi terv készült, melyet a pártbizottságnak is megküldték, melyben egyházi hang versenyt akartak rendezni, másrészt a távlati terveknél is abból a szemszögből indultak ki, hogy a templomok mindenütt kiemelve maradjanak az ő környezetükkel. A demokrácia lehetőségével kapcsolatos az a probléma is,hogy a társadalmi munka szervezése nincs megoldva városunkban.Javaslatainkat , véleményeinket egyszerűen figyelmen kivül hagy, ják a szakigazgatási osztályok. Meg kell jegyezni, hogy a Tanács VB határozatait sem hajtották még végre e vonatkozásban. Ilyen hozzáállás mellett hiába valónak tűnik városunk lakosságának az az igyekezete,hogy a város szépítéséhez, fejlesztéséhez - különösen a járda és utépitéseknél - társadalmi munkával járulhassanak hozzá. Városunk lakossága részéről a Tanács apparátusát érintő birálát jogos tehát. Meg kell mondanunk, hogy ezek a problémák elmélyülése az elvtársak előtt is ismeretes, személyi problémák miatt jutott idáig, A demokrácia szélesítésének legfontosabb oldala, hangsúlyozza, az irányelv, a tömegek fokozottabb bevonása a közügyek intézésé bo • Tanácsi vonalon az előbbi példa sz-rint van mit tenni I Társadalmunk körülménye között a demokráciának a szerepe egyre növekszik* Nemcsak politikai területen, államhatalmi vonatkozásban, hanem a gazd: sa^i életben is megvalósulóban van. A meglévő demokratikus sz rvezeti formák - üzemi értekezlet,termelési tanácskozás, tsz közgyűlések, társadalmi és pártszervezetek taggyűlései - nagy lehetőséget nyújtanak az emberek cselekvő részévételére a közügyek intézésében* E testületek munkájában azonban még sok a formális elem* Sokan különösen a politikailag kevésbé iskolázottak nem tudnak kellően élni ezzel a lahetőséggel. Eléggé szélsőséges példa e téren a "ajtómügyári párttagoknál fordul elő, akik az igazgató minden rész, apró intézkedéséről előre tudni akarnak, s mivel erre az igazgató képtelen, olyan következetetéseket vonnak le, a demokrácia ellen van mert,
