MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.
42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.
H Mudri czki Jáno3 • ••"••••ni - ii. i — —m ni •••• ni A beszámolót és a határozati javaslatot jónak tartom, alaposan értékelte a város gazdasági helyzetét és a városban a szövetségi politika helyzetét. Egyet értek azzal a megállapítással, hogy a párt szövetségi politikájával kapcsolatban jelentős eredményeket értünk el. A lakosság megnyugvással fogadta ezt. Lehetővé tette, hogy mindenki a képességeit jobban kibontakoztathassa és megmutatkozik ennek eredménye is. Azonban nem minden tekintetben ezt tapasztaltuk. Előrebocsátom azonban, hogy amit el szeretnék mondani, azok nem jellemzők. Elsősorban a párt szövetségi politikájának a magyarázása} a VIII. kongresszusnak a tézisei kijöttek - voltak nézeteltérések, - mi rákapcsoltunk ennek a magyarázására, de később alábbhagyott ez a munka. Van sok vezető, aki nem érti ezt és a maga szájaize szerint magyarázza. Felvetődik, hogy ez a politika helyes, de eljutnak odáig hogy: ""Annak jobb aki ellenforradalmár volt, mert azt jobban megbecsülik.* A dolgozók sokszor ebben a kérdésben előbb járnak, mint a vezetők. Különösen most jelentkezik ez a vállalati átszervezéssel kapcsolatban, mert lehetőség van az átszervezés folytán a válogatásra. Egyes vezetők, akik lekerülnek ugy értelmezik, hogy ránk csak addig volt szükség még harcolni kellett, a szocializmust most azok élvezik, akik eddig háttérben voltak. Jelentkezik a másik végleg is. jelszóvá vált, hogy minden funkciót kivéve a pártfunkciót betölthet pártonkívüli is. Jelentkezik egy olyan, hogy a párttagokat, akik egyébként megfelelnének félreállítják, hogy a statisztika jó legyen. A párt szövetségi politikája kérdésnél jó volna elemezni a munkásosztály és a parasztság, a munkásosztály,paraszt* ság értelmiség között viszonyt. A parasztság elismeri a munkásosztály vezetését, de megmutatkozik egy bizonyos különbség, megmutatkozik ez egymás munkájának a lebecsülésében. Ez megmutatkozik a munkásosztálynál is és érződik a aparasztságnál is. Egy kicsit összekötném azzal is, hogy a tsz-ből azért igyekeznek el az emberek, mert lebecsülik ezt a munkát. Ismertetni kellene a mezőgazdasági munka színvonalának emelkedését az iapri munkások előtt, de ugyanez vonatkozik az értelmiségre is. Ez komoly mértékben megmutatkozik még az iskoláknál is, amikor azt mondja a pedagógus egy gyengén tanuló gyereknek;'* Mi akarsz lenni a tsz-ben kanász ? - ha nem tanulsz.** Meg kellene mondani ott is, hogy ne ezzel ijesztgessék a gyermekeket. Az kellene elérni, hogy egymás munkáját becsülni tudják és elismerjék. Hasonló a helyzet az értelmiség és a munkásosztály között is. Sok pedagógus ugy veti fel, hol vagyok én megbecsülve mikor az 12 évi tanulásom után nincs nagyobb fizetésem, mint egy munkásnak. Nem bányászra gondolok itt természetesen. Pedig a munkás nem lebecsülendő, mert egy munkásnak is kell annyit tanulni, mint egy általános iskolai tanárnak. Valamikor voltak ilyen üzemlátogatások. Jó volna ez most is, hogy az értelmiségiek részéről ellátogatnának üzemekbe és meggyőződnének arról, hogy egy-egy munka elvégóése milyen szakértelmet kivan és az nem lebecsülendő. Nem tudom tudtam-e érzékeltetni mire gondolok. Hogy megfelelő szövetségi politikát tudjunk kialakítani egymás munkájának a megbecsülése szükséges. Az ipar Sger városban teljesítette a tervét, az építőiparban mutatkozik lemaradás évek óta. Ennek az okát kell elsősorban feltárni. Az építőipar termelési terve és felkészültsége nincs arányban. Az építőiparnak nem megfelelő a felkészültsége és egyre inkább jelentkezik a munkaerő probléma. Ezt a problémát mi megoldani nem tudjuk. Az építőiparba egyre kevesebb ember jelentkezik dolgozni akkor, amikor telepitett iparban állandó munkahellyel tud dolgozni. Ennek ellensúlyozása szükséges, a gépesítést jobban meg kell oldani. Meg kell nézni itt
