MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.

42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.

r Egerben is sok részlegünk manufakturális, kézműves mödszerrel dolgozik. Egy kicsit a beruházásokkal kellene segiteni ezeken a helyeken. A beruházásokat ugy kellene irányitani, hogy ezeket a helyeket erősitsük meg. Gyakori még a kézi parkettagyalulás, a vakológépeket nem is ismerik. Pedig egy vakológép nem olyan nagy dolog és nálunk egyik építkezésen sem lehet látni. A szakképzettségnél ami felvetődik elsősorban a műszakiak továbbképzése. Ezen a téren hogy előbbre jussunk irányitottabbnak kellene lenni az oktatásnak. Rengetegen tanulnak és mégis azt tapasztaljuk,hogy a műszakiak fele szakképzetles. Az a helyzet, hogy általában tanulnak az emberek, de cél nélkül. Meg kellene nézni, hogy tényleg az tanulják-e amire szükségük van a munkájukhoz. Pl. a Finomszerelvénygyárból a lakatos elmegy közgazdasági technikumba. Meg kellene nézni, hogy tudja-e ő ezt hasznosítani. Ilyen szempontból is jó lenne vizsgálni a dolgokat. Grosz József Pártunk politikáját a munkásosztály helyesnek tartja, igy a szövetségi politikát is. Mégis vannak külön vélemények. A párttagok egy része hallgat, nem nyilatkozik. Nem egységesen értelmezik ezt a szövetségi politikát, mert nem helyesen hajtjuk végre, vannak túlzások és kialakul egy olyan szellem, hogy sok ember visszahúzódik. Kezd kiszorulni a párt ós kezd helyébelépni a protekció és inkább egyéni érdekek kerülnek előtérbe. Szeretnék a szekember kérdéssel foglalkozni. Megdöbbentően rössszak ezek a számok, amiket itt hallottunk. Ezen a téren vannak problémák és vannak sértődöttségek. Nem minden helyes az iskolapolitikánk. Itt nem a középiskolai beiskolázásról szeretnék beszélni és nem is a fiatalokról, az egyetemet értem az iskola alatt. A pénzügyi vonation a bankoknál általában mindenkinek meg van a munkájához kellő szakképzettsége, azonban az emberek látják a fejlődést. Heves megyéből pénzügyi vonalról 5 ember jelentkezett a közgazd. egyetem levelező karára és senkit sem vettek fel a felvételi vizsga után. Azok az emberek, akik bizonyos beosztást elértek és látják, hogy a követelmény egyre nagyobb, de az egyetemre bejutni nem tudnak - és kik tudnak bejutni a fiatalok, akik most végeztek nemrégen, mert azoktól is ugyan azt kívánják akik 5-6 évvel ezelőtt, vagy lo évvel ezelőtt fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Meg gondolandó, hogy helyes-e ez loo %~ igi hogy a jelenleg vezető beosztásban lévő emberek meg tudják-e állani a helyüket azokkal az emberekkel szemben, akik most kerültek ki az iskolából. Ezek az emberek szorgalommal a későbbiek folyamán be tudnák hozni azt, ami esetleg a felvételi vizsgán még hiányosság volt. Sok olyan ember megy iskolába, akiknek nincs rá konkrétan szüksége és a politikai magatartását sem veszik figyelembe a felvételi vizsgán. Egyoldalúan csak a szakmai kérdéseket veszik figyelembe. Éppen ezért nagyon helyesnek tartanám, ha az iskolázásba bizonyos irányitást vinnénk be, mert mindig a túlzásokkal van a baj. Tegyünk külön séget az emberek között, aki most végzett és aki régebben. Mindig csak az egyik dolog van figyelembe véve. A felsőbb oktatásnál különösen kellene valamit tenni. Nálunk 5 ember indult és senkit sem vettek fel, az az érzése az embernek, hogy most egy kicsit megint a másik oldalon lovagolunk. Van egy kis félelem az emberekben* Pl. nem tartják helyesnek az emberek azt, hogy ahol nincs megfelelő propagandista ott az oktatást pártonkivüli végezze. Ne engedjük, hogy a pártoktatást szakmai oktatássá tegyük, hogy azt egy tanár is elvégezhesse. Amikor ezt tárgyaltuk az alapszervezetnél felvetődött az a vélemény, ha ilyen nálunk