MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.

42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.

Hozzászóltak az I. napirendhez; Ferenc János Ezzel a jelentéssel, amelyet a Kovács elvtárs ismertetett a magam részéről egyetértek. Egyetértek azért is mert részt vettem a jelentés készítésében és tudom, hogy ez a jelentés felveti azokat a problémákat, amelyek Egerben vannak. Miután ez a jelentés a Megyei VB elé kerül,azt szeretném hozzátenni, hogy azokról a problémákból, amelyek a város területén vannak kicsit többet kellett volna felvetni a munkahangulatról stb. Nem elég az eredményekről beszélni, mert előfordulnak hibák is, amelyek a termelés menetét és a jó összhangot hátrányosan befolyásolják. A jelentésben szerepel 32 üzem, ebből 7 olyan üzem van amely szolgáltató, javitó tevékenységet folytat. Amikor a Városi Tanács beszámoltatta ezeket az üzemeket kiderült, hogy ezek már nem ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. Ezeknél a vállalatoknál érvényesül egy olyan tendencia, hogy készárutermelésre rendezkednek be. A tervük ksiebb részét teszi ki a szolgáltató tevékenység. Ezt a tevékenységet el is hanyagolják, a lakosság körében igen sok a panasz erre a munkára; hosszú a vállalási idő, nem megfelelő a minőség a tartós fogyasztási cikkeknél, azonkívül rendkivül magas a költségvetési összeg. Pl. 12oo.-Ft-ért vesznek egy mosógépet és a vétel ár 2o %-ába kerül egy egyszerű javítás és nem is jó a minőség. Ezzel kapcsolatban a lakosság körében elégedetlenség van. Pl. a Vegyesipari Vállalat 37 milliós termelési értékből csak 8oo ezer F-t szolgáltatású munkát tervezett be. A jövőben fel kívánják fejleszteni a vállalato, de ebben sincs sehol a lakosság érdekét szolgáló javitó tevékenység. Rendkivül magas a munkát kereső nők száma a városban, jelenleg 7oo fő munkanélküli a nyilvántartott. Nem tudom az elvgtársak közül ki látta ezeket a jeleneteket, emberfeletti vitákat, amelyeket velük kell vivnunk. A legtöbbnek nincs szakképzettsége és elkivánna helyezkedni. A hangulat ezen a téren tarthatatlan. Olyan törekvéseink vannak,hogy a helyi ipart, a háziipart bőviteni, budapesti üzemeket kérünk,hogy települjenek, illetve telepítsenek üzemeket Egerbe, hogy ezt fel tudjuk számolni. Rendkivül nagy problémát jelent ez, hogy nem tudunk munkahelyet biztosítani ezek számára• épületeink nincsennek amit fel tudnánk szabadítani és igy legtöbbször a tárgyalásokból nem lesz semmi másfelé települnek. A másik dolog a társadalmi munka szervezésénél kialakult egy helytelen gyakorlat. Ennek a szervezését olyan módon oldották meg, hogy az üzemekkel, azok vezetőivel megbeszélték, hogy egyik vagy másik üzemié hány társadalmi munkaórát vállal. Kihozták mi ennek az értéke. Ilyen módon nem jó a társadalmi munkaszervezés, azokkal az emberekkel kellene beszélni, akik a társ odaírni munkát végezni fogják, nem pedig az igazgatókkal, mert amikor konkréten csinálni kellene, akkor nincs aki csinálja. Ugy vannak vele az emberek, ha igérte az igazgató csinálja ő, A másik dolog a tsz probléma; - biztosan vannak itt olyan elvtársak, akik nemcsak az egri tsz-eket ismerik. A magam részéről az az érzésem, hogy a környéken is kevés olyan tszt lehet találni, akik olyan alacsony politikai színvonalon állanak, mint az egri tsz-ek. Hogy lehet az, hogy a megye kulturális központjában ilyen hallatlanul alacsonyan állnak? - Az biztos, hogy van fejlődés az előző évekhez viszonyítva. A terület meg van müveive, nincs olyan, mint még tavaly is volt, hogy a Rákóczi Tsz-nek 3o-4o kh szőlője nincs megművelve. De olyan még most is van, hogy csak egyszer van megkapálva a szőlő. Azért olyan alacsony a termésátlag, mert nincs jól. szakszerűen megművelve a terület.