MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. május. 31.
40. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a városi tanács gazdaságszervező és kulturális nevelő tevékenységéről. - 2. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, különös tekintettel a szőlőművelés helyzetére.
haladtunk és a mezőgazdaság átszervezése megtörtént. Most konkrétan irányítania, szerveznie kell a mezőgazdaság tevékenységét. Nem a napi munka, hanem a perspektívát, az utat kell megjelölnie. Ott van a gazdaságszervező igényével a városfejlesztés is. A Tanács 1959-ben 22 millió, ebben az évben 5o millió Ft-tal gazdálkodik, ehhez jön még a községfejlesztési alap é-s- költ ságvetés, összesen a beruházások összege 22o millió Ft. Ebben az uj létesítmények is benne vannak az iskola, szinház, egészségű yi létesítmények stb, toiz, villany stb. Ha ezt a számot vesszük akkor is azt kell mondanánk,hogy meg kell tanulni ezeknek az összegeknek a gazdaságos felhasználását. A hiba az, hogy nem tudja eléggé számonkérni ezeknek az összegeknek a felahasználasát. A feladatok meghatározását a Tanács helyesen végzi. Amin javitani kell az az, hogy a feladatok, a határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése körül van a legtöbb probléma. Mire alapozom én ezt? - tavaly 1 millió Ft-t terveztünk egy utszakas felújítására, mire elkészült majd 4 millió Forintba került. Mi volt ennek az oka? - ha konkrétan akarunk irányitani, akkor konkrét elképzelés kell, mennyi munkaerő stb. De sorolhatnám a példát tovább is, nincs konkrét elképzelés. Még egy példa; az 1963-as költségvetést tárgyalta a tanács VB ülésen, olyan utasítást kaptak a felsőbb szervtől, hogy legyen egy rész, amely elmondja, hogy a felhasználás hogyan történik. Egyszerűen nem tudták megmondani, hogy eddig mit csináltunk és van e előkészítés. Ennek az a következménye, hogy drágábban valósítunk meg létesítményeket. Csak regisztrálni tudjuk az eseményeket. 1962-es költségvetés felhasználását is csak ebben az évben tudtuk megvitatni. Tavaly is jó lett volna már látni hogyan állunk ezekkel a dolgokkal, gazdaságosabban tudtuk volna felhasználni. A Tanács gazdaságszervező tevékenysége javításra vár. Ugyanezt mondanám az ipparra is. Igaza van a Ferenc elvtársnak abban, hogy van olyan oldala is a dolognak, hogy ehhez hozzáértő emberek kellenek, de ez nem csökkenti a választott szervek felelősségét, hanem növeli, növeli a függetlenített vezetés felelősségét is. A kulturális, nvelő tevékenység a tanácsi szerveknél ugyanaz a funkció, mert a gazdasági feltételek megoldásának egyik alapfeltétele a kulturális színvonal növekedése. A VIII. Kongresszus azt a célt tűzi ki a kul ! urális élet területén dolgozók elé, hogy meg kell tanítani az embereket szocialista módén dolgozni, élni és gondolkodni. Az a véleményem, hogy a Városi Tanács a pártnak ezt a határozatát a maga területén igyekszik végrehajtani, ennek a szellemében dolgozik és ezért is ért el eredményeket. A közoktatás területén nagyon következetesen törekszik arra, hogy végrehajtsa a közoktatásról szóló reforimat 3 fő követelményét, a világnézeti nevelést a gyakorlati oktatást stb. A másik amire szintén azt mondanám, hogy a kongresszusnak ezt a határozatát segíti megoldani a tanács az, hogy van a városnak egységes művelődési terve. Ebbe próbáltuk összehangolni a különböző szervek ilyenirányú tevékenységét. Benne van ebben minden olyan szery, akiknek ilyen feladatuk van a város területén. Amit én problémának tartok - a feladatok nagyok, nagyon szinesak a mi művelődési munkánk a város területén - mégis az a helyzet, hogy a növekvő igényeket a régi módszerekkel próbáljuk megoldani. A Dargai elvtárs utalt rá. Megtervezünk valamit, de hogy azt megszervezzük arra mi már nem fordítunk gondot, arra számitunk az emberek kedvet kapnak és eljönnek majd. Van olyan ember is, aki önszántából eljön, de ezzel nem szabad megelégedni.
