MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. május. 31.

40. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a városi tanács gazdaságszervező és kulturális nevelő tevékenységéről. - 2. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, különös tekintettel a szőlőművelés helyzetére.

haladtunk és a mezőgazdaság átszervezése megtörtént. Most konkrétan irányítania, szerveznie kell a mezőgazdaság tevékenységét. Nem a na­pi munka, hanem a perspektívát, az utat kell megjelölnie. Ott van a gazdaságszervező igényével a városfejlesztés is. A Tanács 1959-ben 22 millió, ebben az évben 5o millió Ft-tal gazdálkodik, ehhez jön még a községfejlesztési alap é-s- költ ságvetés, összesen a beruházá­sok összege 22o millió Ft. Ebben az uj létesítmények is benne van­nak az iskola, szinház, egészségű yi létesítmények stb, toiz, vil­lany stb. Ha ezt a számot vesszük akkor is azt kell mondanánk,hogy meg kell tanulni ezeknek az összegeknek a gazdaságos felhasználását. A hiba az, hogy nem tudja eléggé számonkérni ezeknek az összegeknek a felahasználasát. A feladatok meghatározását a Tanács helyesen végzi. Amin javitani kell az az, hogy a feladatok, a határozatok végrehajtásának meg­szervezése és ellenőrzése körül van a legtöbb probléma. Mire ala­pozom én ezt? - tavaly 1 millió Ft-t terveztünk egy utszakas fel­újítására, mire elkészült majd 4 millió Forintba került. Mi volt ennek az oka? - ha konkrétan akarunk irányitani, akkor konkrét el­képzelés kell, mennyi munkaerő stb. De sorolhatnám a példát tovább is, nincs konkrét elképzelés. Még egy példa; az 1963-as költségve­tést tárgyalta a tanács VB ülésen, olyan utasítást kaptak a felsőbb szervtől, hogy legyen egy rész, amely elmondja, hogy a felhasználás hogyan történik. Egyszerűen nem tudták megmondani, hogy eddig mit csináltunk és van e előkészítés. Ennek az a következménye, hogy drá­gábban valósítunk meg létesítményeket. Csak regisztrálni tudjuk az eseményeket. 1962-es költségvetés felhasználását is csak ebben az évben tudtuk megvitatni. Tavaly is jó lett volna már látni hogyan állunk ezekkel a dolgokkal, gazdaságosabban tudtuk volna felhasznál­ni. A Tanács gazdaságszervező tevékenysége javításra vár. Ugyanezt mondanám az ipparra is. Igaza van a Ferenc elvtársnak ab­ban, hogy van olyan oldala is a dolognak, hogy ehhez hozzáértő em­berek kellenek, de ez nem csökkenti a választott szervek felelőssé­gét, hanem növeli, növeli a függetlenített vezetés felelősségét is. A kulturális, nvelő tevékenység a tanácsi szerveknél ugyanaz a funkció, mert a gazdasági feltételek megoldásának egyik alapfelté­tele a kulturális színvonal növekedése. A VIII. Kongresszus azt a célt tűzi ki a kul ! urális élet területén dolgozók elé, hogy meg kell tanítani az embereket szocialista módén dolgozni, élni és gon­dolkodni. Az a véleményem, hogy a Városi Tanács a pártnak ezt a ha­tározatát a maga területén igyekszik végrehajtani, ennek a szelle­mében dolgozik és ezért is ért el eredményeket. A közoktatás terü­letén nagyon következetesen törekszik arra, hogy végrehajtsa a köz­oktatásról szóló reforimat 3 fő követelményét, a világnézeti nevelést a gyakorlati oktatást stb. A másik amire szintén azt mondanám, hogy a kongresszusnak ezt a ha­tározatát segíti megoldani a tanács az, hogy van a városnak egysé­ges művelődési terve. Ebbe próbáltuk összehangolni a különböző szer­vek ilyenirányú tevékenységét. Benne van ebben minden olyan szery, akiknek ilyen feladatuk van a város területén. Amit én problémának tartok - a feladatok nagyok, nagyon szinesak a mi művelődési munkánk a város területén - mégis az a helyzet, hogy a növekvő igényeket a régi módszerekkel próbáljuk megoldani. A Dar­gai elvtárs utalt rá. Megtervezünk valamit, de hogy azt megszervez­zük arra mi már nem fordítunk gondot, arra számitunk az emberek ked­vet kapnak és eljönnek majd. Van olyan ember is, aki önszántából eljön, de ezzel nem szabad megelégedni.

Next

/
Thumbnails
Contents