MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1962. augusztus. 15.

36. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 15. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról a város területén.

szakszát. Útmutatásait itt is feltudjuk használni, de végül is. nekünk most kell ezt kiizandni és több kevesebb hibával már is kidolgozta a gyakorlat. Ha jól dolgozunk, jobban diffeBenciálunk nagyobb tömegeket tudunk bevonni a szociáLizmus épitésében és a szövetségi politika egyik legfontosabb feladata. Sebők Béla Kedves Elvtársak ! - a párt szövetségi politikájánál a végrehajtó bizottság által előterjesztett jelentéssel és kiegészítéssel egyet­értek és ugy gondolom ezek az elvek nemcsak városunkban, hanem országos viszonylatban is érvényesülnek. Két kérdést szeretnék kiragadni. Az egyik Kácsor elvtársnő mondotta, hogy nagyon sokan ugy értelmezik hogy a szövetségi politikába belefér, ha a párt határozatait nem hajtották végre. Ez igy is van. Szer intem az a helyes, ha embersé­gesen, de liberalizmus nélkül beszélünk és bánunk az emberekkel. Nem népszerűséget hajhászunk, minden olyan csalekmény ellen, amely a népgazdaság ellen irányul fellépünk. A másik kérdés a szövetségi politikai maradandósága, vagy miként kapcsolódik a népfront és a párt szövetségi politikája. En ugy lá­tom, hogy a népfront bizottság ülésein népfront politikáról beszél­nek, nem párt szövetségi politikáról és ez ködös zavart kelt egyegy ember fejében, hogy most már mi van ? - • Járok falunk, feleségem is falusi, kompolti lány, s* bizony azt ta­pasztalom, hogy nagy az elmaradottság, a műveltség hiánya. A terme­lőszövetkezetben valóban vennáll az egyenlőtlenség, valóban beszél­nek " megint te parancsolsz 1 *, "megint mi dolgozunk, s te most sem dolgozol" stílusban, ezt következetesen kell kiölni az emberekből és én ugy vélem, hogy nem ártana, hogyha azok, akik termelőszövet­kezeteket patronálnak egy-egy megbeszálás során ez ellen a nézetek ellen fellépnének. Osváth Gábor dr. A párt szövetségi politikájával kapcsolatos jelentéssel és a kiegé­szítéssel a magam részéről egyet értek és elsősorban ahhoz a részé­hez szeretnék szólni, ami reánk orvosokra vonatkozik. Két dolgot kell figyelembe venni az orvosokkal kapcsolatban: Az orvosi társadalom a történelemben a kapitalizálódás során a dek­lasszált nemességből alakult ki. Ez volt az, osztálygyökere és a ka­pitalizmus fejlődése után a hitleri fasizmus alatt a társadalmi re­akció szilárd támasza volt. XXKXKÍX Az akkori orvos társadalom szé­les tömegeire jellemző volt a maradi haladásellenesség és ennék eredményeképen a második világháború után csak egy kis vékony réteg volt,a ki szembeállt a maradisággal és tudatos harcosa lett a társa­dalmi haladásnak. Népi demokráciánk ezt az orvos réteget kapta .örö­kül. Révai elvtárs 1946-ban elmondott beszédében megállapította, hogy ennek ellenére a régi értelmiség megnyerésére kell törekednünk. Ez természetes dolog is, s nem akarom hosszan elnyújtani, de itt a Kácsor elvtársnő emiitette Lenin is okat foglalkozott e kifejezés­sel "átgyúrni" szükséges a régi értelmiséget. Én ugy értelmezem az"átgyurni" kifejezéssel azt akarta mindani, hogy személyesen, nap­ról napra szívósan kell ezt a munkát végezni, s mi azt nem igy csi­náltuk teljes mértékben. A pártbizottság sem segített eléggé ebben. Az jellemző a jelenlegi orvosi rétegre, hogy 5o %-a képesítését a felszabadulás után szerezte. A jelenlegi időben sok van, aki marxis­ta-leninista esti egyetemen szerez képesitést. Az arányok változnak

Next

/
Thumbnails
Contents