MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1961. március. 15.

29. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. III. 15. - Napirend: - 1. A politechnikai oktatás tapasztalatai és helyzete.

A fiatalok közelebb kerültek a fizikai munkán keresztül a munkásokhoz, alakot megismertek, megszerettek, viszont a munkások is megszerették a fiatalokat. Igy érvényesül egyre mélyül a munkásosztály nevelő hatása, befolyása a fiatalokra, akik egyre fegyelmezettebbek, ugyanakkor a tanulmányi eredményeik is jobbak. Az üzemi gyakorlati foglalkozásokon résztvevő fiatalok látják az üzemi élet fegyelmet, az elvégzendő munkák pontosságát és fontosságát, az elet komolyságát, felfedezik a társadalom számára saját hasznosságukat,'hiszen igen sokszor komoly segítséget is, adnak munkájukkal. Mindezek előnyösen hatnak vissza az iskolai munkára, is. A felületes, pontatlan,. fegyelmezetlen tanulók ráébrednek, hogy az iskolában som lehetnek fegyelmezet1onck. Az üzemek vezetői ugy nyilatko aak,. hogy szivesen látják az iskola elvégzése után a fiatalokat, mint üzemük dolgozóit. A III. sz. ált. iskola és a Finomszerelvénygyár szoc. szerződés köretében az üzem arra kötelezte magát, hogy az anyagi támogató, kivül a VIII.osztályt elvégzett tanulók közül, akik kitűntek a gyakorlati oktatásban felveszi ipari tanulónak. Az'iskola ezzel szemben támogatást nyújt az üzem ku.ltura.lis életébon. A mezőgazdasági gya.korla.ti oktatásban jóval kevesebb fiatal részesül. Ez adódik abból, hogy a mezőgazdasági üzemünk is kávés volt /Tangazdaság, gépállomás, kutató intézet/ az átszervezésig tsz-oink is gyengék és kislétszómnak voltak. Az üzemek és az iskolák kapcsolata, jó és általában kieglógitó, csak erősen szükkörü és a vezetőkre korlátozódik. Vannak már olyan törekvések, hogy a kapcsolatot kiszélesítsék. Egy-két iskolában noglalai.lt a Politechnikai Tanács, amelynek tagjai az üzemek iskol'k vesetői, oszt.főnökök, gyakorlati foglalkozást vezetők, szülők, legnagyobb hiányosság az üzomek és iskolák közötti kapcsolatban, hogy a pedagógusok nagyobb része rendszeroson és folyamatosába nem látogatja a. gyakorlati foglalkozásokat és igy iskolai oktatónevelő munkájukban nem érvényesül és nem is érvényesíthetik az üzemi gyakorlati oktatásban tanultakat, szorzott ismereteiket az egyes az akt árgyakn ál. Az üzemek vezetőit, a műszakiakat és a. fiatalokkal foglalkozó oktatókat nem igen hivj meg az iskolák nevelési és osztályozó értekezleteire. Igy nem vit hatjai-; meg az iskola és üzem közös nevelési ás oktatási prob. lémáit. Föltétlenül meg kell említeni azt is, hogy az üzemi gyakorlati oktatáshoz az egyes üzemek nem egyformán viszonyulnak. A minisztériumi és mezőgazdasági üzemek megértőbbek, mint a tanácsi üzemek. Ez elsősorban az elfekvő gépeknek anyagoknak, selo jtanyagoknak az iskolák rendelkezésére való át • nem .adásában nyilvánul meg. Mindez sok lehetőséget rojt magában. A IV. sz. ált. iskola kérte a - Bútorgyártól az évek óta termelésből kikapcsolt esztergapadot. Az üzen vezetősége inkább beállította az uj esztergapad mollé arra az esetre, ha az elromlik^ csakhogy no kelljen átadni az,iskolának. A Finommechanikai V. a lemozhulladékját csak a MáH vállalaton keresztül lett volna hajlandó odaadni az iskolának.