MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1959. június. 5.

21. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1959. VI. 5. - Napirend: - 1. Beszámoló a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásáról.

Helyeslik az üzemek dolgozói és a munkásokból lett vezetők azt a módszert, hogy a pártbizottság tagjai az utóbbi időben gyakrabban fordulnak meg az üzemekben, ott több időt töltenek és nemcsak a vezetőkkel, hanem' a munkásokkal is beszélgetnek, azok véleményét kikérik. Ebből azt a következtetést vonják le. hogy a vezetők yalóban figyelembe veszik a munkások véleményét és javaslatait. És ha az üzemben javulnak a munka és egyéb feltételek, ebben is azt latiak megvalósulni. Az üzemekben a dolgozók és a vezetők között általában helyes, pártszerü kapcsolat alakult ki. A vezetők is többet vannak a dolgozók között, beszélgetnek, vitatkoznak g velük. A dolgozók is bátrabban fordulnak a vezetőkhöz kérdésekkel. Az üzemben a párt, a Kisz, a szakszervezeti rendezvényeken jobb a légkör. A dolgozók határozottabban megmondják a véleményüket, javaslataikat és vállalják a rájuk eső részt a feladatokból. A munkások a tanácsban, vagy más társadalmi szervben vállalt megbízatásukat komolyan veszik. A tanácstagok rendszeresebben járnak el a tanácsülésekre és teljesitik a tanacstagsággal járó feladataikat. A dolgozó társaiknak beszélnek arról, hogy mit dolgoznak, mint tanácstagok, ha azok panasszal fordulnak hozzájuk igyekeznek azt elintézni, amit nem lehet elintézni, azt megmondják, hogy miért nem lehet. Komolyan veszik az üzemek öntudatos dolgozói azt a párt által kapott feladatot, hogy üzemük egy-egy termelőszövetkezeti községet, illetve termelőszövetkezetet patronáljon. Ebből az a megállapítás, hogy ha megfelelő társadalmi munkát ker a párt és a kormány a munkásoktól azt szivesen vállalják. Az üzemekben általában az a helyzet, hogy a munkások nem tartják, ugy hogy az üzemen kivüli nagy országos kérdésekhez semmi közük. Az üzemekben szerzett pozitiv tapasztalatok főleg az öntudatos törzsmunkásokra jellemzőek és ezeknek a véleménye az üzemekben a döntő. Ezek mellett ugyanakkor vannak, főleg a kétlakiak, vagy akiknek szülei kisárutermelők és az elmaradottabb munkások, akik bár az általános irányvonalat helyeslik, egyes intézkedésekkel, határozattal nem egészen értenek egyet. Ilyen pl. a mezőgazdaság szoci alista átszervezésének kérdése. Elismerik ugyan azt, hogy az szükséges pillanatnyi érdeküket, mégis előtérbe helyezik és azon gondolkoznak, hogyan lehetne eladni a földet, vagy háztályiban megtartani. Az általános politikai irányvonal helyeslése mellett vannak még olyan jelenségek, amelyek miatt ugy érzik egyes munkások, hogy az üzemi gazdasági és pártvezetők nem minden esetben . dolgoznak az ő érdeküknek és a Központi irányelveknek megfelelően* Pl. egyes vezetők nagy elfoglaltságukra való hivatkozással nem tanúsítanak megfelelő türelmet, megértést ott ahol arra szükség van. Egészségileg könnyebb munkára szoruló dolgozókat, noha arra lehetőség lenne nem teszik könnyebb munkára. /Pl. Lakatosárugyár/. Az is előfordul, hogy jól dolgozó munkások véleményét nem veszik figyelembe /pl.Finommechanika/. Az ilyen dolgok felháborítják a munkásokat és azt mondják, hogy ezek nem mutatják és nem erősitik a párt- és a munkásosztály vezető szerepét, bizalmatlanságot szülnek.