MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1959. június. 5.

21. ő. e. (1. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1959. VI. 5. - Napirend: - 1. Beszámoló a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásáról.

Az üzemek többságében tartanak időnként pártnapokat, a hiba azonban az, hogy egyetlen üzemben sem valósul meg a határozatnak az az irányelve, hogy az üzemekben havonta rendszeresen tartsanak pártnapokat és ott az üzem előtt álló problémákat is tárgyalják meg a. dolgozókkal. A pártnapok rendszerint külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, vagy valamilyen politikai eseménnyel kapcsolatosak. /Pl. márc.21, április 4. stb./ Nem beszélték meg pártnapon pl. a nyugdíjtörvényt, a terme lői árrendezés kérdéseit, stb., bát ezekkel kapcsolatban még most is sok félreértés, nem ismerés van az üzemekben. Nem tartottak még egyetlen üzemben sem nyilvános taggyűlést, ahová jól dolgozó pártonkívüli munkásokat is meghívtak volna. Nem tudják az elvtársak, hogy milyen napirendekre hivják meg, vagy meddig lehetnek azok ott. Ebben persze mi is felelősek vagyunk, mert a határozat megjelenése után egy ideig állítottunk össze pl. a javaslatot arra, hogy mit tárgyaljanak meg pártnapon az üzemi párttitkárok figyelmét is felhivtuk ezekre, de később elmaradt a mi részünkről ez a munka. A pártoktatásban viszont a hallgatóknak mindössze kb. 15 %-a pártonkívüli, a XXI. kongresszus anyagának tárgyalásánál több, és ezek a legjobb pártonkívüli dolgozókból tevődnek össze, akikre ugy számitanak, mint akikből majd párttagok lesznek. Ez azt veti fel, hogy a dolgozók között felmerülő helytelen nézetekre a párttagoknak főleg egyéni beszélgetések, vitatkozások során kell választ adniok, amely munka közben történik. Másrészt a pártvezetőség tagjai részt vesznek az üzemben működő tömegszervezetek összejövetfelein, a munkástanács ülésein és ott ismerik meg a dolgozók problémáit, véleményét és adnak ott ezekre választ, vagy intézkednek, amiben szükséges. Helytelen szemléletet szül a dolgozók között az, hogy előfordulnak még az üzemekben állami és más szervelalél is kivételezések, a protekció, bürokrácia, bár nem minden esetben protekció az, amit a dolgozók annak látnak. A dolgozók részéről is megnyilvánul sokszor egészségtelen türelmetlenség

? amikor az ő ^jgydket nem helyezik előtérbe, vagy szerintük nem elég gyorsan intézik. Pl. igen sok lakásigénylés van és aki nem kap lakást rendszerint protekciónak tartja ha más kap, ha az valóban jobban rászorult is. Persze vannak esetek, amikor nem ez a helyzet és jogos a dolgozók véleménye. Előfordul,hogy kommunisták csak arra hivatkozva, hogy ők párttagok, előnyöket igyekeznek maguknak kiharcolni, vagy hozzátartozójuk részére, ezt a dolgozók látják és ezekről meg van a maguk véleménye. • Gazdasági téren: A munkások nagy többsége egyetért azzal, hogy az életszínvonalnak a szocializmus épitésével párhuzamosan csak annyiban lehet emelkedni, amennyiben ők maguk ennek feltételeiét a termelésen, a termelékenység emelésén keresztül biztositják. Megértik, hogy csak azt és annyit 3ehet felosztani, amit és amennyit termelünk. Ebből a felismerésből következik az, hogy ezeknek a dolgozóknak jó munkája eredményeként a város üzemei teljesítették tervüket, egy sor üzem, élüzem lett. A KB. március 6-i határozatát lelkesen fogad ták és vállalták az abban kitűzött feladatokat.