Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések
változatú vagy élőszavas szöveg, s az elérhető termelő, vagy élő környezet, más munkakörnyezet, esetleg szegényes kísérleti eszköztár, térkép, földgömb volt még. Hivatalos taneszköz-jegyzék is csak 1976 táján készült az iskolák számára. Az a-v. ismerethordozókat a közoktatás számára 1977-től kezdte el gyártani — az említett jegyzéknek megfelelően - az Országos Oktatástechnikai Központ (OOK) veszprémi központja.4 A munkába bevonta a Népművelési Intézet Oktatás- technikai Műhelyét, és több más intézményt is. A „rugalmas kerettanterv” pozitív jegyei már megjelentek az általános iskolák 1978-as, a középiskolák 1979-es tanterveiben. Megjelentek kiegészítő anyagok. Ezek már azt jelezték, hogy van némi lehetőség a tanári önállóságra. A későbbiekben egyre jobban éltek e lehetőséggel a pedagógusok. Ez volt az egyik indukáló eleme a „népművelői” és pedagógusi szakmai összefogásnak. S a többi ? Például a jó magyar szokás: mindig figyel a nála fejlettebb országok tudományos, kutatási, technikai, termelési, művelődési,stb. gyakorlatára, távlatokat mutató eredményeire. Aztán - szinte ezt követően - a nemzeti önérzete, amely - szerencsénkre - nem tűri tétlenül az észlelt felismerést, és ha szótlanul is: beismert lemaradásait. Meg persze ekkor is: a nemzeti utánozó hajlam,5 ami a nála pozitivebbnek vélt államok gyakorlatát, önérzetére is fittyet hányva - akár a majmolásig is - képes átvenni. Újra mondom: szerencséjére; bár az én germán töltésű önérzetemet, mint eredésünktől függetlenül is sokunkét, az effajta túlzásaink gyakorta sértik. Természetesen gazdaságunk korabeli fejlettségi szintje, és főleg fejlesztési programjai is késztették, meg lehetővé is tették már a fejlettebb művelődési eszköztár (intézmény, kutatási, kísérletezési, dokumentálási, közvetítési technika, technológiák, működtetési feltételek) kialakítását, hasznosításuk rendszerbe állítását. Az MSZMP X. Kongresszusa /1972.november 14-15./ a szocializmus építésének fő feladataival összefüggésben határozta meg a közművelődés teendőit, benne a permanens művelődés lehetőségeinek biztosítását. A pennanens művelődés igényli számba venni a társadalmi nevelés valamennyi tényezőjét, majd egységes koncepció alapján biztosítani 4 Pedagógiai Technológia, 1980. 1. sz. 42-45. old. 5 Bíró Vera /MM főosztályvezető/: Művelődéspolitikai törekvések a fejlett tőkés országokban /Szocialista közművelődés - tankönyv; Kossuth Könyv kiadó 1978., 290-311. old./ 25