Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések

hogy a produktumban leginkább a maga törekvésének elemei domináljanak. Az 1970-1980-ig terjedő időszak közművelődési gyakorlatát mindenképpen ez jellemezte, így a pedagógia olyan eszközrendszereket használhatott fel az oktató-nevelő munka javára, amelyeknek egyre kevesebb volt az ideológiai töltése, s amelyek nem elsődlegesen az aktuális politika szolgálatára születtek, hanem az általános kultúra fejlesztésére,a tágabb és nemesebb művelődés feltétel-rendszeréből rájuk vonatkozó részt biztosítva.

A párt /MSZMP/, a szakminisztériumok és központi szerveik, intézményeik /az állam/ az 1970-es évek elején „mélyrehatóan” elemezték a szocialista társadalom művelődési (képzési, tájékoztatási, szórakoztatási, rehabilitációs) szükségleteit. Először mindig párthatározatok, pártvezetői nyilatkozatok állapították meg: az aktuális helyzetképet, szabták meg annak preferálandó (előnyben részesítendő) elemeit.

Az 1972. évi oktatásfejlesztési párthatározat az alsó és középfokú oktatás, a szakmunkásképzés fejlesztését szorgalmazta: a didaktika, a tartalom, az eszközrendszerek minőségjavítása témacsoportokban. „Célul tűzte a differenciált oktatás bevezetését a maximalizmus, a túlterheltség kiküszöbölését, az egyéni képességek fejlesztését.”2 És széles teret engedett a didaktikai, tartalmi, módszertani kísérleteknek. Jelentős oktatástechnológiai fejlesztéseket szorgalmazott. Az 1960-as években, főleg a felsőfokú oktatási intézményekben megjelentek, majd terjedtek a számítógépek. Először, mint az oktatás tantárgyai, majd mint a tudományos kutatások és adminisztratív feladatok végzésének eszközei. Az általános és középiskolákban meg a legfontosabb audiovizuális (hang- és képtechnikái) eszközök (rádió,diavetítő, írásvetítő, magnetofon) is csak elvétve fordultak még elő.3 A tárgyidő- szakban korszerű szemléltető anyagok (transzparensek, diaszalagok, dialemezek, hangszalagok, hangkazetták, hanglemezek, 16 és 8 mines filmek, ábrák, makettek), televízió, videó, számítógép és komplett természettudományi kísérletező eszközök is ritkán voltak még oktatási és közművelődési intézményeinkben. A tanórai és ismeretterjesztési szemléltetés legjellemzőbb eszköze a valóságos anyag és bevihető tárgy, a táblakép, a kézi- esetleg nyomtatott rajz, az írott, nyomtatott

2 Dr. Magyamé Sztankovics Ilona: Neveléstörténet /Comenius Bt., Pécs, 1999., 244- 264. old./

3 Brüchner Huba: A számítógépes oktatás - nemzetközi eredmények - /Pedagógiai Technológia c. folyóirat, 1980. l.sz. 13. old./

24