Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések
De speciális szakterülete irányában ott sem mindig volt az. Ez esetekben az amatőr-vonzalma, vagy személyes ambíciói, az affinitása (vonzódása) volt csak az elégséges helytálló erejének alapja hosszú ideig. Jellemző volt a más képesítésű értelmiségi /főleg pedagógus/ vagy emberi kapcsolatokra is építő más szakmájú munkatárs, leginkább a művelődési otthon jellegű intézményeinkben. Hosszú ideig működtek ők, még a 24/1989. /VIII. 10./ sz. MM, ill. a 17/1990./XII. 20./ MKM sz. képesítési rendelet után is. Bár a népművelők felsőfokú szakmai képzése már 1956-1957-től megvalósult, a közművelődési könyvtárosoké pedig 1963-tól. Az intézménytípusokat szabályozó rendeletek elő is írták a könyvtárosok, népművelők, muzeológusok, stb. szakvégzettségét. Ezek betartása a munkatársak munkába állításakor viszont nem mindig volt sikeres csakúgy, mint a pedagógusi munkakörökben. Kényszerű gyakorlat volt a képesítés nélküli pedagógus és népművelő foglalkoztatása. Ugyanakkor már jelentkezett a képzett szakembereink más (képesítésüktől idegen) munkaterületre vándorlása is. - Az elvándorlás bemutatása, minősítése, okainak keresése nem tárgyunk. A párt- és az állami irányítás, a tudományok képviselői törekvéseinek jellemzői Igencsak leegyszerűsített megállapítás - és közismert hogy irányító a párt volt, végrehajtó pedig az állam a művelődési ágazatokban is. Előbb már utaltam rá, hogy még az alsószintű intézményi szakapparátus sem volt mechanikus végrehajtója minden fölötte álló irányítói illetve igazgatási hatalmi törekvésnek, sőt még a szakmai ellenőrzői illetve tanácsadói segítő szervektől, intézményektől kiindulónak sem. Sokszor - s főleg az időszak elején - azért nem, mert az elvárt dolgok megvalósításához az eszközrendszere volt hiányos. Egyre többször viszont azért nem, mert fokozatosan felismerte, hogy helyben: a kiszolgálásukat tőlük igénylő intézményeknek, általában pedig a lakosságnak másra van szüksége, mint amit a „fentről” érkező javaslatok, „fentről” elvárt, preferált cselekvési programok végrehajtásával biztosítani tudtak volna. Annak ellenére, hogy ezt is leírtam, senki nem hiheti, hogy a párt irányító és az állam igazgatási, szakirányítási törekvése nem valósult meg. Hiszen a befolyásoló eszközrendszerrel e szintek rendelkeztek. Mindössze arról volt szó, az történt, hogy a központi törekvések, elvárások mellett a helyi akarat is létrehozta a maga művét, vagy úgy valósította meg azt a másikat, 23