Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)

"Én egész népemet fogom..." - 1. Dr. Tóth Béla: Negyven év: honismerettel az emberközpontú közművelődésért

művészi feldolgozás, megjelenítés segítségével. Ilyen volt például az Ördöngős Anna boszorkány esete is. Ezzel az összeállítással a Sárospataki Diáknapokon aranyérmet nyert a színpad.

Még egy eseményt szeretnék említeni: úgy tapasztaltuk a felmérés alapján, hogy a lakosság képzőművészeti ismerete hiányos, illetve megrekedt a 19. sz. végén, és hogy az alkotó folyamat fázisai ismeretlenek a nem művészettel foglalkozó ember számára. Országos vázlat kiállítást hirdettünk, amelyre a legnevesebb művészek is szívesen adták munkájukat, bemutatva az első ötlet megszületésétől a vázlatokon át a kész műig szobraikat, festményeiket, grafikai és egyéb műfajokban készült munkáikat. Néhány év alatt sikerült elérni, hogy a megye, illetve az ország egyik legsokoldalúbb tevékenységet végző kulturális intézményévé vált a hajdúszoboszlói művelődési központ. A gyakorlati munka mellett egy percre sem hagytam fel a kutató munkával, a gyakorlati tevékenység elméleti megalapozásának keresésével, a minden napi tevékenység-fonnák újságcikkekben, tanulmányokban való rögzítésével. A több tucat újságcikk, tanulmány mellett megkezdtem a doktori disszertációm írását is, amelyre elsősorban az a hallatlan mennyiségű ismeretanyag késztetett, amelyre az évszázaddal az előtti szoboszlói kulturális élet megismerése során tettem szert. A szoboszlói évek, abban is nagy segítségemre voltak, hogy értekezleteken, továbbképzéseken megismerhettem a megye legjobb szakembereit, nemcsak a művelődési házakban, hanem a könyvtárakban, múzeumokban is. 30 év múltán is szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel emlegethetem a művelődési házi kollegáink közül a Balmazújvárosban dolgozó Fodor Péter, majd Kecskés József, a Hajdúböszörményben tevékenykedő Szabó László, a Hajdúnánáson munkálkodó Czeglédi Lajos, a Polgáron szorgoskodó C Tóth János, a biharkeresz- tesi Gróza Ferenc, a püspökladányi Vadász Ferenc nevét.

Egy valakiről azonban külön is említést szeretnék tenni, a zsákai Bíró Miklósnéról. Ösztönös tehetség, aki gimnáziumi érettségivel a zsebében, helyben születettként végzett és végez ma is olyan eredményes közművelődési és honismereti munkát, amely nemcsak a megyében, de az országban is párját ritkította. Ha valaki előtt megemelem a kalapom, akkor ez a kis törékeny, de a falusi ember nyelvét értő, azért tenni akaró asszony - az! Nem tudom pontosan, hogy hány éve, de legalább 35 éve végzi töretlen lelkesedéssel a munkáját ott ahol kezdte, és kisebb csodát ért el munkája révén a faluban.

Az is nagyon sokat számított, hogy kitűnő Megyei Művelődési Köz231