Közművelődés - közoktatás; Együtt a tanulókért - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 31. (Debrecen, 2009)
Francz Vilmos: Tárgyidőszakunk (1970-1995) kiemelet téma csoportjai és a rájuk ható irányítói törekvések
Helyismeret- és honismeret-fejlesztés, hazafiságra nevelés közművelődési keretekben Közművelődés a munkás-továbbképzés érdekében A közművelődés fejlesztése a felnőttoktatás szolgálatára Pedagógusok, „népművelők” és egyéb kommunikátorok képzése audiovizuális eszközök, technológiai eljárások hasznosítására Közművelődési kutatásokba, kísérletekbe kapcsolódás önállóan vagy a tudományos, esetleg az induló közvélemény kutató intézményekhez, országos szakintézményekhez társulva, majd általuk szak irányítva tovább önállóan A pennanens (szakadatlan) művelődés lehetőségeinek gazdagítása közművelődési munkaformákkal Részvétel a tehetséges gyennekek, ifjúság, felnőttek felkutatásában, adataik nyilvántartásában, kiegészítő önmüvelési alkalmaik biztosításában Az egyéni és kisközösségi (esetleg kiscsoport-keretűjművelődési törekvések segítése, kezdeményezése, szakmai és más eszközrendszerek, gazdasági támogatások mozgósításával. Ilyen művelődési gyakorlatok kísérleti célú indukálása, szakmai véleményezése, e formák kereteinek bővítése érdekében. A korabeli - vérbeli = elkötelezett - népművelő alapvonása volt: törekvés minden újszerű közművelődési munkaforma támogatására, lehetőleg a felismerés pillanatától, s minden aktuálisan mozgósítható eszközzel, akár intézményi korlátokat és egyéni szakemberi kapacitásokat is túlterhelve. Közegeinket vinni és hagyni szárnyalni volt leghőbb vágyunk, programunk. És ehhez magunkat is állandóan tovább képeztettük iskolai és tanfolyami keretben egyaránt: lelkesülten. Minden okunk megvolt erre. Tömegeket mozgósítottunk. Szakmai és igazgatási feletteseink, a környezetünkben előforduló társ- és országos szakintézmények nemcsak emberileg, szakmailag, hanem anyagilag is támogatóink voltak: céltámogatásokkal, fedezeti költségek megfelelő (részarányos) átvállalásával, szakembereik mellénk állításával, propaganda eszközeikkel, kutatási, kísérleti eredményeink legalább társ-publikálásával, stb. módon. Akkor, 1970 körül legfőbb intézményi gond volt a munka objektív feltételeinek hiánya. A követelményektől és az elégséges színvonaltól messze volt épület, eszközrendszer, finanszírozási keret. A szakembergárda is csak a nagy intézményekben volt megfelelően szakképzett. 22