Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen utcaneveinek változása a kezdetektől napjainkig (Balogh László)

Baltazár püspök, Tóthfalusi Sándor tér, Szabadság, Ságvári Endre és ismét Laktanya, Hajnal, Honvéd, Nagyerdei körút, Nyugati, Huszár, Múzeum, Szív, Darabos utcaneveket láthattunk ezután a térképeken. Nagyszabású utcanévváltozást az 1948-as év hozott. Ekkor 75 utca nevét változtatták meg revizionista, kapitalista, régies volta miatt. Új utcanév lett: pl. Áchim András, Ady Endre, Bartók Béla, Benczúr Gyula, Bíbic, Bocskor, stb.) Sztálin haláláig az utcanévadásban a szovjet politikai befolyás volt az irányadó. Ekkor született meg a Magyar-szovjet barátság útja, a Gorkij fasor illetve a Sztálin körút. Utcanevet kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakjai is. Sztálin halála után ezen utcanevek egy részét visszaállították. A korszak második periódusának az 1956-tól az 1990. évi rendszerváltásig terjedő időszakot tekintjük. 1956-nak a hivatalos utcanévadás szempontjából kettős következménye volt. Ekkor szüntették meg a személyi kultuszra utaló neveket, illetve a személyi kultusz és az októberi forradalom kommunista áldozatairól ezt követően neveztek el utcákat. (Itt említem meg, hogy a „nagy generálisszimuszról" elfelejtkeztek, utcanevét csak 1962-ben törölték el.) A háború után több lakótelepet építettek fel Debrecenben. Ezek felépültekor a kialakított utcáknak nevet kellett adni. Az új utcákat az Új Elet parki lakótelepen és környékén az 1919-es Tanácsköztársasághoz kapcsolódó személyekről, a Dobozi lakótelepen főleg művészekről nevezték el. Időközben a város többi területén is osztottak ki telkeket, ami magával hozta azt is, hogy itt is új utcák keletkeztek. A hatvanas évek második felében egy nagy ütemű építkezés kezdődött a városban, melynek a régi, patinás kertségek estek áldozatul. Egyes utcák új nyomvonalat kaptak (példa erre a Boldogfalvi kert, Epreskert, Vénkert, Újkert, Tégláskert), egyes utcákat viszont teljesen megszüntettek (Vénkert, Újkert, Tócóskert). Ezek egy részét, hogy ne kerüljenek a feledés homályába, egy-egy időközben felépült új lakótelepen ismét felelevenítették úgy, hogy az ott kialakított utcáknak ezeket a neveket adták (pl. a Veres Péter utcai lakótelepen). Az ötvenes évek második felétől folyamatosan neveztek el utcákat a Debrecenhez tartozó településeken, úgy a már létezőket, mint az újonnan kialakítottakat. Az utcák elnevezésénél a helyi sajátosságok, a vidéki élethez kapcsolódó fogalmak kerültek előtérbe. 1972-ben jelentős utcanév-korrekciót hajtottak végre, amikor az utcák a „reakciós" személyek nevei és az elavult fogalmak helyett új elnevezéseket kaptak. Ekkor törölték el a már megszűnt, illetve az eddig meg sem nyitott utcák neveit. A nyolcvanas évek végén belterületbe vonták a várost övező zártkerteket. Az ezeken korábban kialakított hobbitelkeken felépített hétvégi házakban már nemcsak nyáron, hanem állandó jelleggel télen is laktak. Ugyanúgy, mint száz