Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen városrészeinek elnevezése (Papp József)

matlan területeken. Ezek a „zártkertek" fokozatosan benépesülnek és nem egy esetben a belterület részeivé is válnak. Debrecen nyugati oldalán, a régi Bellegelőn kívül, a Hegyesig érő Ondód területén voltak az úgynevezett „belvárosi ház után való földek". A mérnöki munkával kijelölt, kelet-nyugati irányú párhuzamos dűlők ma is jól láthatók. A környék tanyáinak nagy része a 20. század harmadik negyedében, a nagyüzemi müvelés „táblásítása" miatt lebontásra került. Lakói a Kádár dűlőre (a már a harmincas években) kialakított tanyaközpont köré települtek. A belterületi jogokkal felruházott „egyéb belterület", másként „céltelepülés" Ondód nevét vette fel. Ugyancsak a régi ondódi területen, a Péterfia dűlő (33. főút) északi oldalán létesült egy másik tanyaközpont is. Lakói az ondódi földek és Felsőjózsa közötti Debreceni-Macs lebontott tanyáinak lakosait fogadta be, így neve is erről a külterületi részről lett Kismacs. A régi, ún. Gyulay-Macs nyugati városhatárig terjedő területén, Balmazújváros határa közelében hozták létre Nagymacs „céltelepülést". A lakatlan Monostorerdőn, a Nagyerdőn és Apafája erdőn túl, a város belterületének északkeleti szomszédságban a régi Pallag (Debreceni-Parlag) tanyáinak befogadására létesült Dombos{tanyd) a nyírbátori vasút mellett. A településrész Parlag középkori település elpusztult kastélya és templomának romjai közelében, a város hasonnevű gazdasága mellett jött létre. A Debrecent keleti irányból övező Erdőspusztán is igyekeztek az erdők között szétszórt tanyavilág lakosságát tanyaközpontokba gyűjteni. Ennek megfelelően jött létre Nagycsere „céltelepülés" a Vámospércs felé vezető országút északi oldalán. Szintén a körülötte lévő erdős puszta nevét vette fel a vámospércsi vasút és országút között, a Haláp erdőben lévő Haíáp „céltelepülés". A városközponttól mintegy 10 km-es távolságban, a Bánk erdőben, a Diószegi út mellett hozták létre a környéki tanyai lakosságnak Bánk települést. Az önálló tanácsú Józsa község két korábbi település, Alsójózsa és Felsőjózsa egyesüléséből alakult ki. A nagyközséget 1982-ben csatolták Debrecenhez. A volt község - ma Debrecen részönkormányzata - Alsójózsa és Felsőjózsa városrészre tagolódik. Tanyavilág, erdős puszták A jelenleg elfogadott névrendszer egyelőre a belterületi városrészek elnevezésére készült, de a közeljövőben a város külterületi városrészének elnevezése is várható. Ennek megfelelően Debrecen teljes közigazgatási területét meg kellett vizsgálni az elhatárolás-elnevezés szempontjából. A külterületek nagyobb részeinek köztudatban élő határvonala nem mindig felel meg a történeti tényeknek. Különösen igaz ez Ondódon, amely több középkori falu területének egymásba olvadásával (Ondód, Fegyvernek, Gesztréd, Látótelke, Lombi vagy Szentkereszt) alakult ki. Területükön a régi nevüknek