Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen városrészeinek elnevezése (Papp József)

nincs nyoma, csupán a 18-19. századi parcellázás szerinti dűlők nevei ismertek (Szoboszlai dűlő, Gál dűlő, Piac dűlő, Vedres dűlő, Fáy dűlő, Perec dűlő, Kádár dűlő, Veréb dűlő, Péterfia dűlő). Az 1952. július l-jével történt területi elcsatolásokkal Debrecen Ebes városrészéből és Ondódból hasították ki Ebes községet, így Debrecenben csupán a Fáy dűlő északi oldala, a Perec, Kádár, Veréb és Péterfia dűlők maradtak meg. Ez utóbbi területei már korábban összemosódtak a Kismacsként emlegetett Macs földjeivel. Bár Ondód és Macs fizikai határa ma is pontosan ugyanott látszik, mint a kétszáz évvel ezelőtt megrajzolt térképeken, mégis a köztudatban a 33. sz. (hortobágyi) főút, még inkább a vasút vette át a területhatár szerepét. Ondód nevével kapcsolatban megemlíthető, hogy a fentiekben leírt régi falvak területéből összeolvadt rész legdélebbi felére teszi a történettudomány a középkori Ondód falu helyét. Tehát mára a régi település úgyszólván teljes egészében Ebes községhez tartozik. Az Erdőspuszták köztudatban lévő és természetes határa még kevésbé esik egybe. így például Pac (kert) néven emlegetik a Biczó István kertben (volt Bellegelőn) kialakult zártkerti, mára utcanevekkel is rendelkező külterületi részt. A volt Bellegelő, Pac, Veker, Fancsika, Bánk (erdős puszta) határai egyre jobban összemosódnak még a hivatalos használatban is. Valamivel jobb a helyzet Haláp (erdős puszta) és Nagycsere (erdős puszta) esetében. Ám a régi Pallag nevének említésével még a szakembereket is zavarba lehet hozni. Mostanra csak kevesen tudják, hogy a Pallag (Parlag) nevű puszta egyike volt a város legnagyobb pusztáinak. Kiváltképp nagy lehetett, ha tudjuk, hogy Parlag északi területei Hadházhoz kerültek a történelem folyamán. Mára a köztudat mindössze a mezőgazdasági középiskola és tangazdaság lakónegyedét, a mai belterületi jogú Pallagot érti alatta. Ezzel tehát Pallag beszorult a nyíregyházi vasút vonala, a Nagyerdő, Monostorerdő és Hajdúhadház közé. Annak ellenére, hogy a nyíregyházi vasút másik, keleti oldalán lévő területek még a sámsoni országúton is túl, sőt a Hajdúsámson határát érintő részek (pl. Szikigyakor) is az ősi Pallaghoz tartoznak. Tehát Dombos(tanya), Tornyostanya, Betontanya, Szikigyakor és a Sámsoni dombok mind Pallag tartozékai.