Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen városrészeinek elnevezése (Papp József)

ismerte a lakosság, sőt a hatóság is azzal jelölte térképein. Az első világháborút követő nehéz gazdasági helyzetben a város vezetése kénytelen-kelletlen tudomásul vette a kialakult helyzetet, sőt üzletet látva benne, az 1916-ban még leendő köztemetőként fenntartott kincseshegyi területeit is parcellázta, és a házhelyeket maga is értékesítésre kínálta fel. A harmincas évekre ezek a telepek is nagyrészt belterületbe kerültek. A történeti városmagon kívüli, többnyire magántulajdonban volt telepek korábban használt neveit a köznyelv megőrizte, bár a volt telepek határai rég el- és összemosódtak. Ismertebb, akár több helyen is előforduló telepnevek: Barcsay telep, Bekecs telep, Bihari telep, Bozzay telep, Böszörményi telep, Cecília telep, Emerich telep, Geréby telep, Grósz Nagy Ferenc telep, Katz telep, Kerekes telep, Löki telep, Márk Endre telep, Márton Kálmán telep, Móricz telep, Patay telep, Poroszlai és Márk telep, Szotyori telep, Vályi Nagy telep, Vecsey-Bruckner telep, Vida telep, stb. A 19. sz. végén belterületbe vont felekezeti temetőket a 20. sz. harmadik évtizedében végleg bezárták. Azok területén 30 év eltelte után szintén lakóvagy intézménynegyedek épültek fel. A bezárt temetők nevei, egy-két kivételtől eltekintve kikoptak a köztudatból: Dobozi temető, Rakovszky temető, Csapó utcai temető, Cegléd utcai temető, Kossuth utcai temető, Szent Anna utcai temető, Várad utcai temető, Hatvan utcai temető, Péterfia utcai (pestises) temető. A telepek, kertségek és temetők között több helyen is azonosan, még ma is Majorsági föld néven jelölik a térképek a mezőgazdasági művelés alatti belterületi földeket. A fennmaradó részeket üzemek, vagy más telepek foglalták el. PL: a MA V járműjavító vagy Vagongyár és a lakótelepe a Kolónia; a Dohánygyár, Vágóhíd, vásárterek, téglagyárak, laktanyák, stb. „Egyéb belterületek" A mindenkori belterületet az Erdőspusztáktól, illetve Ondód és Macs tanyavilágától elválasztó, egyre szűkülő Bellegelőn korábban teljes kör alakban futó folyamatos tanyaszámozás volt érvényben. Ez a rendszer azonban, a tanyabontások és tagosítások miatt gyakran átláthatatlanná vált. Több alkalommal átszámozták, amivel csak pillanatnyilag sikerült kezelni a zavaros helyzetet. Végső megoldásként az 1980-as években a Bellegelő körgyűrűjét 7 szeletre osztották. Az így kialakult területeket „kert"-ként nevezték el, és egy kivétellel régi híres városvezetők nevére keresztelték {Gáspár György kert, Bellegelő kert, Bayk András kert, Biczó István kert, Mészáros Gergely kert, Nagy Mihály kert, Domokos Márton kert). A régi Bellegelőből létrejött új kertségi övben a hatvanas, hetvenes években kiskerteket szakítottak ki a nagyüzemi termelésre alkal-