Debrecen város utcanévkatasztere - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 30. (Debrecen, 2007)

TANULMÁNYOK - Debrecen városrészeinek elnevezése (Papp József)

utcaneveket ne áldozzuk fel népszerű kívánságok teljesítéséhez se, hanem őrizzük meg a következő időkre is, mint őseinkről reánk maradt tiszteletreméltó ritka örökséget". A javaslat igyekezett óvatosan bánni a névadásokkal. Nem volt cél minden egyes kis városrendezési körzet számának névvel való behelyettesítése. Megfontolásra intő volt az a várostörténeti tapasztalat, amely szerint az erőltetett névadás Debrecenben (is) többnyire kudarcot vallott. így pl. a mai (és régi) Piac utcát hiába keresztelték át: 1915-től kezdve hiába viselte hivatalosan Ferencz József nevét, a nép továbbra is „Piac utca"-ként emlegette. A valamennyi területre kiterjedő, minden áron való névadás amúgy is fölösleges lett volna, mivel sok kisebb rendezési körzet csupán a városrendezési előírások minimális különbsége miatt kapott önálló számozást. Ezekben az esetekben a szomszédos területekből összevont körzetek egy néven szerepelnek. Az azonosíthatóság és a könnyebb tájékozódás érdekében, az egyébként névtelen belvárosi negyedek névadásánál lehetőség szerint a debreceni hagyománynak megfelelően a terület mértékadó (derék) utcája utáni elnevezésre született javaslat. Az előterjesztés a régmúltból megkísérelte visszahozni azokat az elnevezéseket, amelyek az adott területekkel kapcsolatban ismertek. Nem került a listára azonban olyan, mégoly szépen csengő név sem, ha feltételezhető volt, hogy a mai értelmezés és gondolkodás miatt már erősen szokatlan lett, vagy jelentése változott meg jelentősen, illetve nehezen kiejthető a szó. Kerülte azokat az elnevezéseket is, amelyek alatt több debreceni terület is ismert, így megtévesztést okozhatott volna. (Például kívánatos lett volna a régi vámospércsi országút melletti selyemhernyó-tenyésztő epreskert nevének visszaidézése, de le kellett mondani róla, mivel a város határában két epreskert is volt, és hiába ez volt a jelentősebb, ma már mindenki csak a Boldogfalvikert „alatti", kisebb epreskertre gondol a név hallatán.) Figyelembe vette a javaslat azt a helyi hagyományt, amely szerint, ha közterület azonosítására személynevet választottak, akkor arra, a keresztnév mellőzésével csupán a családi nevet alkalmazták. (Eltekintve attól a néhány speciális esettől, amelyben a túl gyakori családnév nem volt elegendő az azonosításra.) A városmag A múltban is részekre osztott régi Debrecenben a többnyire középen futó „derék" utca nevét viselték a város kerületei, amelyeket szintén „utca" néven illettek. Ezek számokkal jelzett kisebb egységekből, tizedekből álltak, amelyek nem viseltek önálló nevet korábban sem, de nem is igen volt erre igény, mivel határuk viszonylag gyakran változott. A névadás során a régi városrésznevek visszaidézé seben komoly nehézséget jelentett az a jelenlegi várostervezési gyakorlat, amely, a régi szokástól eltérően nem az utcák között, a telkek „lábjában", hanem az úttest közepén jelöli a