Nagy Pál: Képes Krónika a magyar útilevelek, útlevelek három évszázados múltjából (1661-2000) - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 29. (Debrecen, 2006)

Okmányfajták 1. ) A megyék, kerületek közötti közlekedéshez szükséges engedélyek - amelyeket a főszolgabíró, jegyző, stb. adott ki - elnevezései: passuale, úti-levél, levél, utazó-levél, vármegye út-levele. A más funkciójú pásztorlevél és a marha-levél a vagyonvédelem mellett a megyék közötti közlekedést is szolgálta. Az iparosok „továbbtanulását" szolgáló vándorló könyv nagyobb jogosítvánnyal rendelkezett, mert az az örökös tartományokba való utazásra is feljogosított. 2. ) A megyék, kerületek közötti közlekedéshez kötelező úti okmánnyal nem rendelkezőket visszautasítólevél, kényszerítő levél, visszaútlevél kiállításával, kíséret mellett visszautaztatták a lakhelyükre. 3. ) Magyarországból az osztrák örökös tartományokba történő utazáshoz alispáni engedélyre volt szükség . 4. ) Az osztrák birodalmon túli területekre irányuló közlekedéshez országos kormányhatósági (helytartótanácsi, kancelláriai) engedélyre volt szükség. A vármegyék, kerületek között való közlekedéshez szükséges dokumentumokat a megyék (kerületek) vezetői adták ki a kérelmező részére. A kérelem elbírálásához a helyi település hivatala adott igazolást, amelyben az illető személyleírását is rögzítette. Az úti okmányok kiadási rendje: Személyesen kellett elmenni azokba a településekbe ahol szolgabíró, főjegyző dolgozott. Az ott vezetett jegyzőkönyvekbe - Passuale Protocollum, Útlevelek kiadási jegyzőkönyve, Utazó és menedék levelek jegyzőkönyve, Hivatali tiszti levelek és útlevelek jegyzőkönyve - bejegyezték a kérelmező főbb adatait, kiállították az okmányt, amit majd az érvényesség lejárta után vissza kellett szolgáltatni kiállítójának. A gyakorlatban felmerült problémákra utal az 1800-ban kiadott szabályozás is. „1.) Szorgalmasan kell vigyázni, hogy a Passusban a pennával való hé irás után is valamely üresség marad Lineával el huzattasson. 2. ) Amely Numerus alatt a Passuali a Protocolluma megyén azon Numerusson a Passuali homlokára is. 3. ) Egy Passusnak egy Esztendőnél tovább ereje ne lészen mindazon által ha ugyan azon egy Esztendőben több utat is tenne valaki irattasson a Passusnak alá az utazás. 4. ) Egy esztedő végivel minden Passualok beszedessenek s megégettessenek. 5. ) Ha valaki a Passusát elvesztené, a rendelt napra fel nem hozza 2 forintra, ha pedig meg van, mégis fel nem hozza a parancsolt időre 4 forintra büntettetik. 6. ) Ha valaki a maga Passusát másnak adja, vagy azzal gonosz végre élne, mint tolvaj ugy találtatik"

57