Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
Vármegyék és szabad kerületek 323 ki.15 Ez tömeges nyilvános összejövetelekhez vezetett, melyekben a szerbek a Habsburg Monarchia által folytatott háborúkban szerzett katonai érdemik fejében kiváltságos helyzetet követeltek.16 Egy ilyen naggyülésen, Kikindán, döntöttek arról, hogy egy delegációt indítanak Bécsbe, melynek célja a megyei hatóságoktól független terület megszervezését biztosító szabadalomlevél kieszközlése lenne, melynek alapján ezen terület az említett hatóságok hatáskörén kívül működne.17 Szem előtt tartva a hadsereg szükségleteit az esetleges jövőbeni török háborúkban, valamint annak érdekében, hogy megakadályozza a lakosság további elvándorlását, Mária Terézia királynő (1740-1780), eleget tett a granicsárok kéréseinek.18 Az 1774. év novemberében keltezett kiváltságlevelével19 engedélyt adott külön közigazgatási -területi egység- kerület szervezésére, melyhez a székhelyen (Kikindán) kívül, még kilenc település tartozott (Basahíd, Franyova, Josephova, Keresztúr, Kumánd, Melence, Mokrin, Beodra, Karlova).20 15 Azok akik a határőrségi helyzetüket meg akarták őrizni, a Bánsági határőrségbe való áttelepítést választották, a lehetséges új lakóhelyek közt pedig már őrség alatt álló helységek szerepeltek, mint például: Szefkerin, Szakule, Baranda, Farkasdin, Perlez (Kriegsarchiv, Holkriegsrath, „B”, 1781, oldalszám 25-458. Névreszóló táblázatos áttekintés az adóhiányról). 16 Az ausztriai-török háborúkról van szó (1683-1699; 1716-1718; 1737-1739), illetve azon háborúkról, amelyeket Ausztria nyugat Európában folytatott (a spanyol örökségért 1701-1714; az ausztriai örökségért 1741-1748; hétéves háború 1756- 1763). Az említett háborúkról: A Foriskovic, „Vojn a granica u XVIII stolecu, okvir za istoriju Srba u Ugarskoj i Hrvatskoj”, Istorija Srpskog naroda, IV/1, Breograd, 1986, oldalszám 259. 17 Az 1774. tavaszán megtartott Nagykikindai összejövetelről van szó, amelyen előkelő polgárokból álló küldöttséget választottak (Georgije pl. Tiganiü, Jovan Pajdak és Dimitrije Bugarski). Erről:- M. Rajkov, „Istorija grada Kikinde do 1918”, Kikinda, 1968, oldalszám 31. 18 Ez az ausztriai hatalmak ismert taktikája volt később is, ugyanis, amikor közel lennének a törökök,ők újból biztosították a szerbeket a már életben lévő kiváltságlevél rendelkezéséről, vagy pedig új privilégiumokkal illeték meg őket, úgy hogy itt közös érdekekről van szó. Erre vonatkozó irodalom:- A Foriskovic, „Vojna granica u XVIII stolecu, okvir za istoriju Srba u Ugarskoj i Hrvatskoj”,Istorija Srpskog naroda, IV/1. Beograd, 1986, oldalszám 251. 19 A privilégium német nyelven íródott, a Koronakerületre vonatkozó idézett szövegrészeket ki is nyomtatták, míg az eredeti példányokat és másolataikat a Kikindai Levéltárban és a Vajdasági Levéltárban Újvidéken őrzik. Erre vonatkozó irodalom:- M. Rajkov, „Privilegije Velikokikindskog distrikta”, Kikinda 1957. 211M.Rajkov, „Istorija grada Kikinde do 1918”, Kikinda, 1968, oldalszám 34.
