Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
324 Mirko Mitrovic: A Nagykikindai koronakerület... A szabadságlevél értelmében a Kerület, mint kamarai (állami) birtok, mentes volt a magánföldesúri és megyei joghatóságtól. A Kerület lakossága megtarthatta azokat a földterületeket melyeket a Tisza és Maros-mentéről való ideköltözése alkalmával elfoglalt. A szántókat, függetlenül kitűnő minőségüktől21 22, a második osztályú földek közé sorolták és birtokosaik az ennek megfelelő adót fizették. A gyengébb minőségű szikes, rétig és remenenciális földeket megkapták árendába, szokásos adóterhek mellett.23 A lakosság mentes volt „mindennemű ingyenes robottól, előfogattól, a katonaság elszállásolásától és más terhektől”, melyek viszont a határain kívül elő alattvalók terhei között mind megtalálhatók24 A szabadságlevél értelmében, a nagykikindai kerület az első 15 évben megválthatta tized kötelezettségét évi 9.000 forint25 ellenében. Külön rendelkezések szabályozták a kisebb regálékat (italmérés, halászat, sör és szeszfőzés, malom-, mé- szárszéki-jog, stb.), melyeket a kerület bérelt.26 Ezzel szemben háború, rossz termés, éhínség esetén a Kerület köteles volt az államnak előre meghatározott áron gabonafélét és élelmet szállítani 6.000 forint értékben.27 A privilégium értelmében a kikindai kerület polgári és bíráskodási önkormányzata a kerület magisztrátusában testesült meg. Ez a temesvári kamarai adminisztrációnak volt alárendelve.28 * Ennek megfelelően, a magisztrátus ülésein jelen volt az uralkodó által kinevezett 21 A Koronakerület megalapításkor, a lakosság abszolút többségét a szerbek képezték, így a privilégium a nép érdemének tekinthető, ami kiváltságlevél bevezető részében ki is van hangsúlyozva. Erre vonatkozó irodalom:- A Privilégium fordított szövegének bevezető része;- V. Stajic, „Velikokikindski distrikt 1776-1876”, Növi Sad, 1950 oldalszám 35-38. 22 A Privilégium fordított szövegének 1. pontja,n oldalszám 39. 23 Ibidem., 1. pont, oldalszám 39. Erről a földkategóriáról részleseben:- M. Rajkov, „Istorija grada Kikinda do 1918”, Kikinda, 1968, oldalszám 64. 24 V. Stajic, „Velikokikindski distrikt 1776-1876”, Növi Sad, 1950; A Privilégium fordított szövegének 3. pontja, oldalszám 39. 25 Ibidem. 4., 9., 11., 12. pont, oldalszám 39-40, 42-43. 26 Ibidem., 5. pont, oldalszám 40. 27 Ibidem., 5. pont, oldalszám 40. E célból a búzát állami raktárokban tárolták Franyovában és Tarasban, ahol például 1809-ben 10.000 mérték gabona volt található (Hofkammerarchiv, Hungaristáié Camerale, R.N° - 1809 január 17.-én , 202-es szám). 28 V. Stajic, „Velikokikindski Distrikt 1776-1876”, Növi Sad, 1950;- A Privilégium fordított szövegének 6. pontja, oldalszám 40-42.
