Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Takács Péter: A Hajdúk címerei

140 Takács Péter: A Hajdúk címerei vele megerősíti a hajdúszabadságot a Szoboszlóra, Nánásra, Hadház­ra, Vámospércsre és Polgárba megtelepedett hajdúk számára, de nem írja át - a szokásoknak megfelelően - Bocskai szabadságlevelének szövegét, csak arról rendelkezik, hogy „királyi hatalmunk teljességé­nél fogva megadjuk és nekik juttatjuk ugyanazt a szabadságot és ki­váltságnak erejét, melynek azon időtől fogva amióta nevezett helyen megszállottak, köztudomás szerint és nyilvánvalóan birtokában vol­tak” ,7 A köztudomás és a hagyomány bizonyíték erejű jogi formula a rendiség korában, de bármikor kikezdhető, perrel is támadható. II. Ferdinánd 1632-ben a böszörményi hajdúk Bethlen Gábortól kapott kiváltságlevelét szóról szóra átíratta saját megerősítő oklevelé­be, de Bocskairól, annak címeradományáról ebben a megerősítésben sincs szó.8 Az 1616-ban Thurzó György nádor által Dely Szávának és alve- zéreinek átengedett Dorogért már évi 250 magyar forintokat követelt az adományozó. Lényegét tekintve ez már alig több egy taksás szer­ződésnél.9 I. Lipót 1695. október 30-án a 7 hajdúváros szabadságának meg­erősítésekor már arról tett említést, hogy a hajdúk a török elleni hábo­rúk során 300 ezer forinttal támogatták a kincstárat.10 11 111. Károly 1725. november 13-án már nemcsak a hajdúk kötelező szolgálatairól, pontosabban rendszeres adóztatásáról, hanem Polgárnak az egri püs­pökség által történt visszakebelezéséről is szól." Szó sincs már neme­si kiváltságról, amelyiknek legfontosabb kedvezménye az adómentes­ség. Ekkorra besoroltattak a hajdúk a szabad parasztok sorába. Talán helyesebb lenne a kincstári taksások kifejezést használnunk rájuk, vagy méginkább a kicstári mezővárosok terminológiáját. A 17. század első felében különös bőséggel osztogatták a hajdú és nemesi címereket az erdélyi fejedelmek minden rendű és rangú hajdúnak: kapitánynak és közvitéznek, kapitányok alá tartozó hajdú katonai egységnek egyformán. E téren Rákóczi Zsigmond sem volt fukar, de legpazarlóbban a „kék alapú katonai pajzsok” osztogatásával Báthori Gábor fejedelem élt. Az erdélyi kincstár gyakori pénztelensé­7 Szendrey, 1971. 31-32. 8 Uo.: 35-37., 40-41. 9 Uo.: 37-40. 10 Uo.; 44-45. 11 Uo.: 46-48.

Next

/
Thumbnails
Contents