Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Rokay Péter: Adalékok a kun kerületek és a délmagyarországi helyi hatóságok viszonyához a középkorban
312 Rokay Péter: Adalékok a kun kerületek és a délmagyarországi... alakult székhez, ha a szék központja e városban volt, mint pl. Halas és Kecskemét esetében. Amint látjuk Györffy itt a mezővárosok „köré” települt kunokat említi. Nem esik szó azonban arról, hogy a kunok mezővárosba települtek volna. Abból a körülményből azonban, hogy magánföldesúri birtokokra ilyen költözés folyt, erre is következtethetünk. A kunok magánföldesúri birtokokra történő költözésének oka, Györffy György szerint „a kun nemzetségfők azon törekvése volt, hogy a szabad kunokat szolgasorba kényszerítsék”. E veszély ellen a mezővárosok legalább akkora fokú védelmet nyújtottak, mint a magánföldesurak birtokai, ha nem nagyobbat. Ezért logikus föltételezni, hogy azokba éppen úgy költöztek mint ezekre. Ezt látszik alátámasztani az a körülmény, hogy a Kunság határán levő Szabadka királyi falu, illetve mezőváros és a kunok előkelőinek birtokviszály és kölcsönös jószágelhajtás miatt rendszerint a kunok bírája illetékes. Ezek mellett a közvetett bizonyítékok mellett, meg kell említenünk még egy okleveles forrást: Mátyás király egy 1458. szeptember 8-án kelt oklevelében megerősíti a szabadkai bírói tanúbizonyságot mely szerint Horvát György szabadkai lakos nem kun, hanem igazi magyar (verus hungurus). Ez esetben nyilván nem a szóban forgó egyén etnikai hovatartozása, vagy eredete volt kétséges, mely veztéknevében tükröződik, hanem ez az adat jogi helyzetére vonatkozik. Annak megállapítása, hogy Horvát György magyar-e, vagy kun azért lehetett fontos mert az arra lehetett kihatással , hogy kiszolgáltatandó, illetve kiszolgáltatható-e abban az esetben, ha valamelyik kun földbirtokos nemzetségfő (vissza)követeli. Ez pedig közvetve arcról tanúskodik, hogy, ha Horvát György nem is, de más Szabadkára költözött kunok a XV század közepén igenis voltak. Ez pedig egy cseppet sem meglepő, ha tudjuk, hogy a környékbeli kun birtokosok a XV. század első felében megyei fennhatóság alatt álló királyi birtok Szabadkával évtizedes viszályban és perben álltak. Nyilván ezek szolgái menekültek a „kizsákmányolóik”-kal ellenséges lábon álló Szabadka területére.
