Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez
Vármegyék és szabad kerületek 313 Adalékok Muraköz történetéhez Vladimir Kalsan A tájnak, amelyikről beszélni fogok többnyire magyar közigazgatása volt, Zalaegerszeg székhellyel, de egyházi szempontból 1094. óta a Zágrábi püspökség alá tartozott és a lakossága mindig, több mint 90 százalékban horvát ajkú volt. A Muraközről a XIX. és a XX. százat elején magyar és horvát szerzők állandóan írtak. Sokszor szemben álltak egymással bizonyítva a Muraköz magyar, illetve horvát jellegét. Josip Bedekovics, pálos, az ismert Wiener Neustadtban 1752- ben nyomott, latin nyelven írt müvével - Natale solum sancti Hieronimi in ruderibus Stridonensis ocultatum, ebben, Muraközről irt első monográfiában nem foglalkozik evvel, hanem igyekszik bemutatni hogy egy nagy szent született Stridon, egy Muraközi mezővárosban. A magyar szerzőktől, akik Muraközről írtak, müveikből külön kiemelném Bátorfa Lajos, 1873-ban Nagykanizsán nyomtatott könyvét: Muraközi kérdés címmel, valamint Gönczy Ferenc, 1895-ben Budapesten nyomtatott könyvét: Muraköz és népe. Jellegzetes Hadrovicya László, 1934-ben Budapesten nyomtatott könyve: Muraköz helynevei címmel. Érdekes Laposa Haller Eugén, olasz nyelven írt, 1941-ben Budapesten nyomtatott könyve: La giustizia del Muraköz. Külön kiemelnék még két monográfiát, a 1905-ben Csáktornyán nyomtatott Zrínyi Károly Csáktornya monográfiáját és 1912-ben Eszéken nyomtatot Haller Jenő Légrád története című müvét. Természetesen, sokkal több horvát szerző van, különösen az utóbbi ötven évben, de, mégis, kiemelném az első kettőt - Rudolf Horvát: 1907-ben Varazsdon nyomtatott müvét: Povijest Medjimurja - A Muraköz története, és Ivan Novak, 1907-ben Zágrában nyomtatott könyvét: Istim o Medjimurju - Igaz a Muraközről.
