Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Rokay Péter: Adalékok a kun kerületek és a délmagyarországi helyi hatóságok viszonyához a középkorban
310 Rokay Péter: Adalékok a kun kerületek és a délmagyarországi... nevében. Míg ekkor személynév tartozéka, 1418-ban már Csortán széket említ egy forrás, mely egyúttal első előfordulása egy kun széknek. Csortán helynév azonban a Duna-Tisza közén kívül is jelentkezik. így a valamikori Szerém megye területén, a Fruska Gora hegy lábánál, illetve déli lejtőjén az Újvidéket Belgráddal összekötő vasúti alagút nyílásánál ma is létezik egy Csortanovci helység. Aligha lehet kétséges, hogy ez a hely nevét a hasonlóan hívott kun nemzetségtől nyerte. Az ,,-ovci”, „evei” a délszláv nyelvekben többesszámú (birtokos)rag melyet magyarra „-ékével” fordítandó. Ezek szerint „Csortán vei” „Csortánékat”, „Csortánékét” jelent. Más szóval a kunok Csortán, vagy Csertón nemnek szállásterülete átterjedt a Duna-Tisza közéről, Szerém megyére, azaz a Duna-Száva közére is. Ez pedig egyszersmind azt is jelenti, hogy a kunok Magyarországnak nemcsak sík, hanem hegyes vidékein is megtelepültek. Azaz, más szóval a sík vidéki állattenyésztés mellett, feltételezhetően hegyi jószágtartással, esetleg más mezőgazdasági tevékenységgel (földművelés, gyümölcstermesztés) is foglalkoztak. A kunok Szerém megyei megtelepülésének ismeretéhez ugyan nem rendelkezünk közelebbi adatokkal, azonban ha tudjuk, hogy 1280/1-ben IV. László király a kunok elleni hadjárata folyamán a Csortanovcitól nem messze, mindössze kb. tizenöt-húsz kilométerre fekvő Zalánkeménen (Szlankamen) keltez oklevelet, akkor Csortanovci helység keletkezését esetleg IV. Lászlónak evvel a hadjáratával hozhatjuk összefüggésbe. Egyébként e hadjárat idején a kunok egy része a mai Kelet-Szerbia, szintén hegyes vidékén tartózkodott. Meg kell ugyancsak említenünk, hogy a Magyarországon élő keleti népek közül nemcsak a kunoknak volt telepük a Fruska Gorán. Csortanovcitól nem messze van Besenovo helység, mely viszont a besenyők egykori itt tartózkodásáról tanúskodik. Arra pedig, hogy besenyő települések szintén léteztek hegyes vidéken, legyen elegendő Mária Besnyő példáját felidéznünk. A Csortanovci keletkezését illető feltevésünk sajnos nélkülöz minden adatszerű bizonyítékot. Az is előfordul, hogy e kun telep a Csortán-, illetve Csertón nem természetes kirajzása következtében keletkezett, esetleg korább, mikor a kunok 1241-ben a Szerémségen át kivonultak Bulgáriába, vagy sokkal később. Annyi azonban megengedhető, hogy ez még az okleveles forrásokban először 1451- ben jelentkező Halasszék kialakulása előtt következett be, mert ezután a Csortán-, illetve Csertón név, legalább is ennek területén, Györffy
