Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Rokay Péter: Adalékok a kun kerületek és a délmagyarországi helyi hatóságok viszonyához a középkorban
Vármegyék és szabad kerületek 311 György idézet művei szerint feledésbe merült. Az e szék központi részeitől távol fekvő Fruska Gorán, illetve Szerémmegyében azonban, ahol a kun székszervezet aligha fejlődött ki a maga teljességében, fennmaradt. A Csortán, vagy Csertőn nemzetségnév mellett, mely a kunok Szerémmegyei létezésérül látszik tanúskodni, még egy-egy kun személynévi helynevet találunk két délmagyarországi megye Bács és Csanád területén, elszigetelten a kunok szálláshelyeinek összefüggő tömbjeitől. Ezek egyike Parabuty (ma Ratkovo), Bács, a másik Száján a középkori Csanádmegyében. Az első feltételezhetően egy hasonnevű XIII. századi kun ispán, míg a másik valószínű Kún Erzsébet királyné, V. István magyar király feleségének apjáról; akinek ezentúl, 1266-ban birtokai voltak Arad, Keve, Krassó és Temes megyék területéri-kapta nevét, habár elvben más előkelők is létezhettek és azok is lehettek, e helységek névadói. Mindenesetre, létezésük a mellett tanúskodik, hogy Csortanovci, még ha ez a helység távolabb is volt az összefüggő kun tömböktől, nem volt egyedülálló esete a kunoknak dél magyarországi megyék területéni létezésére. Ennek a feltevésünknek a helyességét még egy példa látszik igazolni. A Maros és Temes között, az ottani kun szállásterület peremvidékén van Kumane helység, mely nevét kétségkívül az itteni kunoktól kapta. Ezt a nevet, hasonló példák alapján igen valószínű a környező nem kun vármegyei lakosság adta neki, a magától történő megkülönböztetésre. Eddig is köztudott volt, hogy az egyes kun székek és telepek mintegy szigeteket képeztek a vármegyék területén. Az eddig ismert, itt, hely- és idöszűke miatt meg nem nevezhető vármegyékhez , az elmondottak értelmében a jövőben hozzá kell sorolni Szerém megyét is, melynek területén legalább egy kun település kimutatható. Nem lehet azonban eleve kizárni, hogy ilyen több is volt. Kun település lehetett, például a Száva folyó mentén fekvő Kupinovo helység is, melynek eredeti neve, a bácsmegyei Kulpinhoz hasonlóan Külbej volt, ami kun méltóságot jelöl. Erre a kérdésre azonban majd csak a Történeti földrajz Szerém megyét felölelő kötetének elkészülte után remélhetünk biztos választ. Györffy György másik, bennünket jelenleg érdeklő megállapítása úgy hangzik, hogy a kun nemzetségek székké fejlődéséből „kikerültek azok a mezővárosok, amelyek körül a” ... kunok megtelepedtek s még az esetben sem tartoztak az újonnan
