Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Rokay Péter: A Túrmezei kerület

Vármegyék és szabad kerületek 305 Annak ellenére, hogy a Túrmezei kerület a zágrábi várjobbágy­ok középkori szervezetének maradványa volt területén nem csupán nemesek éltek. A túrmezei kerület nem nemes lakosságának sorsa azonban sokkal kevésbé ismert, mint a nemesé. A továbbiakban ezért erről a rétegről ejtenénk néhány szót. Ezt a réteget eredendően ugyan­csak várjobbágyok alkothatták. Azok a várjobbágyok, akik valamilyen okból kifolyólag nem emelkedtek a királyi serviensek sorába, illetve ez a réteg nem fogadta be, vagy kitaszította a maga kebeléből őket. Ennek különböző okai lehettek. Például a kívülrekedtek nem tudták bizonyítani rokoni kapcsolatukat a kiváltságot nyert testvériséggel, nemzetiséggel. Ennek azonban elsősorban mégis vagyonjogi indítékai voltak. A meglehetősen korlátozott kerületi földtulajdon körül a Túr­mezei kerület fennállásának idején heves küzdelmek folytak. Ezt bi­zonyítják a földtulajdont csupán a nemesek számára biztosító megúju­ló intézkedések. A túrmezei nemességbe be nem fogadott várjobbágyok fokozot­tan voltak kiszolgáltatva a szomszéd nagybirtokosok önkényének, melynek a Túrmezei kerület nemes szervezete, illetve az abban élők is alig voltak képesek ellenállni. Nem csoda, ha a nemes szervezeten kívülmaradt várjobbágyok az idők folyamán ezeknek a nagybirtokos­oknak a jobbágyai lettek. Ez a folyamat a magyar történettudomány­ban Szekfü Gyula, Mályusz Elemér, Bolla Ilona, Gerics József és má­sok munkássága nyomán jól ismert. Ennek ismeretében nehezen fo­gadható el Nada Klaic neves horvát történész véleménye mely szerint a szlavón nemesség fejlődése saját úton haladt. Medvevár és Lukavec urai az őslakos túrmezei jobbágyok mellé máshonnan is telepítettek birtoklásuk idején jobbágyokat, ily módon gondoskodva a túrmezei nem nemes lakosság utánpótlásáról. Mind­azonáltal a választóvonal a túrmezei nemesek és nem nemesek közt nem volt áthághatatlan. A nem nemesek megszerezhették a nemessé­get rokonodás, később elsősorban a török elleni harcban szerzett ér­demek, a Túrmezei kerület fennállásának utolsó szakaszában pedig vétel révén. Habár a túrmezeiek részt vettek a Habsburgok egyéb háborúiban is, a török veszély elmúltával a Túrmezei kerület sokat veszített jelen­tőségéből. Mintegy kétszáz évig azonban megszakításokkal tovább létezett. A Túrmezi kerületet először II. József szüntette meg 1782- ben, teljesen alávetve azt Zágráb megyének. A II. József halála után, 1790-ben helyreállított Túrmezei kerület nemesi a napóleoni háborúk-

Next

/
Thumbnails
Contents